A rendszerváltás kihatása a természeti környezetre [antikvár]

VÁRALLYAY GYÖRGY A föld, mindenekelőtt a talajminőség és a talajhasználat változásai Az életminőség javítása vonzó célkitűzés. Mindenki szeretne jól, nyugodtan és kellemes környezetben élni. S ha értelmét látja, ha kell, hajlandó is ezért tenni. Az élet minőségét az emberek karakterüktől, lehetőségeiktől, hagyományaiktól, befolyásoltságuktól, körülményeiktől függően különbözőképpen értelmezik. Az életminőség három elemét illetően azonban alig van véleménykülönbség, legfeljebb ezek hangsúlya változik tértől és időtől függően. Ez a három elem pedig: - megfelelő mennyiségíj és minőségű egészséges élelmiszer, - tiszta ivóvíz, - kellemes környezet. Mindhárom szoros kapcsolatban van a termőtalajjal és annak használatával. Magyarország legfontosabb - feltételesen megújuló (megújítható) - természeti erőforrása a talaj. Hazánkban ezért a fenntartható fejlődés egyik alapeleme talajkészleteink ésszerű hasznosítása, védelme, megóvása, sokoldalú funkcióképességük fenntartása, ami környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb feladata.' A mezőgazdasági termelés alapvető célja megfelelő mennyiségű, jó minőségű termékek előállítása minél kisebb ráfordításokkal és minél hatékonyabban, mégpedig káros környezeti mellékhatások nélkül. Anélkül, hogy kedvezőtlen változások következnének be az adott terület vagy környezetének bioszférájában jelenleg, a közeljövőben, vagy távlatilag. Ezen kritériumok (mennyiség, minőség, hatékonyság, jövedelmezőség, környezeti hatások) relatív súlya, fontossága az ország gazdasági helyzetétől, szociális körülményeitől és politikai célkitűzéseitől függően jelentős mértékben változott hazánk mezőgazdaságának történelme során. A termelési feladatokat és a környezetvédelmi követelményeket összehangoltan érvényesítő ésszerű, hatékony, jövedelmező, szociálisan elfogadható és 1 Várallyay 1997.