A separátiós sejtmagosztódás elmélete és szerepe a növények fejlődésében és rendszerében [antikvár]

Részlet a kötetből:Általános rész. Két különböző értékű sejtmag egyesülése. Általánosan ismert tény, hogy a termékenyítési folyamatnál a hím- és női ivarjellegű sejt vagy elem, gameta, egyesülésekor a két különböző értékű sejtmag játsza a főszerepet, amennyiben ezen legnevezetesebb folyamat épen a két mag - mint mondják - egybeolvadásában rejlik. Ezen egybeolvadás azonban mindig csak látszólagos; az alsóbbrendű szervezeteknél csak a különböző ivarjellegű sejtek egyesülnek egymással, míg a magvuk szabadon marad az új sejtben, vagy a két mag csak igen rövid időre egyesül; de ott is, ahol a magvak egybeolvadásáról van szó, tulajdonképen csak fúzióról lehet beszélni, mert a chromosomák seholsem olvadnak össze, hanem mindenhol mindvégig megtartják önállóságukat, individualitásukat és kontinuitásukat, úgy az osztódó, mint a nyugalomban lévő magvakban. Csiramag. A chromosomák minden sejtmagnak a főalkotórészét teszik. A két különböző értékű mag egyesülése folytán előálló új mag, melyet zygotamagnak vagy csiramagnak (zygonucleus) is neveznek, tehát kettős mag; chromosomáinak egyik része hímivarjellegű, másik része nőiivarjellegű. Belőle indul ki mindenhol az új növényi testek fejlődése.