Balatoni ankét 1-3. [antikvár]

A Magyar Hidrológiai Társaság megalakulása óta legfontosabb feladatai közt tartja nyilván, hogy időről-időre társadalmi méretekben megvitassa és összefoglalja azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, amelyek legnagyobb természeti kincsünknek, a Balatonnak állapotát tárják fel. Magától értetődik, hogy ezek a tudomány szerteágazó területeit ösz-szefoglaló tanácskozások az állapotrögzítésen tul egyúttal a jövő kutatási feladatinak irányát és a Balaton védelmét szolgáló operatív intézkedések kívánatos módjait is körvonalazzák. Ha valaki időbeli sorrendben áttekinti a korábbi balatoni ankétok és kongresszusok programját 1950-től a mai napig, akkor szembetűnővé válik a súlypont vándorlása, mint a negyedszázados fejlődés tükrözője. Kezdetben a cél az egyetemes feltérképezés volt, a produkciós biológiától a mikroklimatológián és balneoterápián keresztül a településfejlesztésig. Az időszak közepe táján a figyelem központjában maga a településfejlesztés állt, Összes infrastruktiarális vonatkozásaival, mint a vízellátás és csatornázás lehetőségei; a közlekedés javítása. Magyarán szólva, azt vizsgáltuk, hogy a tómenti üdülőterületet milyen idő- és térbeli ütemezéssel célszerű minél nagyobb befogadóképességüvé fejleszteni, de természetesen vizsgáltuk e fejlesztés műszaki és gazdasági korlátozó tényezőit is. Ha viszont valaki végignézi a mostani ankétunkra beérkezett taiaulmányok jegyzékét, azt fogja tapasztalni, hogy mintegy nyolc tizedük teljesen spontán módon, részben vagy egészében környezetvédelmi és környezetfejlesztési kérdéseket vet fel, elemez, és a fennálló hel^'Tzet gyökeres, sürgős orvoslására tesz javaslatot.