Bevezetés a biofizikába [antikvár]

Az élő szervezet gépi felfogása már régi keletű, mégis háttérbe szorult ez a biofizikai irány egy időre, mégpedig a biokémia ragyogó eredményei folytán. De bármennyi új és meglepő adatot szállítanak is nekünk a biokémiai felfedezések, egyről nem feledkezhetünk meg: valamely szerkezet működését csak úgy érthetjük meg, ha ismerjük struktúráját és azt az energia-átalakulást, mely e struktúrában lefolyik. Mert ha valaki kémiailag meganalizálná egy-egy tengeralattjáró, repülőgép, motorcsónak és autó roncsait, nagyjában azonos eredményhez jutna; ami ezeket a járműveket azzá teszi, amik, az struktúrájuk és az abban lefolyó energia-átalakulások. Ezért meg vagyok győződve, hogy az élet problematikája nem világosodhat meg a funkciók mechanizmusának ismerete nélkül, vagyis biofizika nélkül nincs élettudomány. Ennek felismerése látszik abból, hogy Amerikában és Oroszországban, Angliában és Németországban az utóbbi évtizedekben biofizikai kutatóintézeteket létesítettek; ha szegénységünk nem is engedte meg, hogy mi is kövessük e példát, de legalább az orvosi fakultások fizikai tanszékeit fordíthatnánk ilyen irányba. Aligha véletlen, hogy a biokémiából Nobeldíjat-nyert Szent-Györgyi és munkatársai az izomrángás mechanizmusát kutatják az utóbbi években végzett tudományos munkájukkal.