Fejlődéstörténeti növényrendszertan [antikvár]

E 1 ő s 4; ó Könyvünk az elsö magyar nyelven megjelenő, teljes rriagyar fejlődéstörténeti tiövényrendszertan, amely a fejlődés gondolatának dialektikus materialista értelmezésén é|)ül. A növényvilág fejlődéstörténetének alapvető kérdéseivel a magyar növénytani irodalom alig foglalkozott, egyetlen teljes, egyetemi tankönyvnek is készült Rendszeres növénjtan-unk (T u z s o n János, I. 1911, II. 1926) nagy részében Engler: SjHabusiník fordítása és kiegészítése, Gombocz Endre kisebb igényű, de korszerűbb Rendszeres növénjtan-íi (I. 1925,11. 1927) csonkán maradt. Az utolsó nagyobb-szabású feldolgozás a Növény és Élete II. kötetében (1941, Moesz Gusztáv— Andreánszky Gábor) inkább a nagyközönség számára készült. Valamennyi ma már meghaladott, mind felfogásuk, mind részleteik alapján, igy mind az elavult Engler- rendszert követik. Mándy György: Alkalmazott növénytan-kmk (1947) kertészeti célzatú, leíró rendszertani részét az ugyancsak meghaladott Wettstein-jrendszerben irta. Eltekintve attól, hogy e tankönyvek el is fogytak, mindenkép szükségszerűvé vált olyan növényrendszertani tankönyv, amely az alkotó szovjet darwinizmus, a micsurini biológia szellemében és a nagyjelentőségű szovjet, de egyben a haladó nyugati tudományos eredmények feldolgozásával készült. Könyvünk elsősorban egyetemi tankönyv biológus hallgatók és biológia szakos tanárjelöltek számára, emellett azonban a hiányzó korszerű növényrendszertani kézikönyv hiányát is kívánja pótolni, amennyire a megszabott keretek között ez lehetséges. A szedés kettőssége révén kiemeljük a fontos és szükséges részeket a kisebb jelentőségű részletek, felsorolások közül. A szöveg tömör és szűkszavú, megkívánja az előzőleg már megismert növényszervezettani anyag tudását, jóllehet egyes legfontosabb alaktani fogalmakról (különösen a virágot és termést illetőleg) megemlékezik. A megértést segítik elő a rajzok, amelyeket a rendelkezésre álló anyagból válogatva, mind újra rajzoltattunk. A megszabott keret nem engedte, hogy még többet vehessünk fel. A leíró rész elősegíti a gyakorlati növényismeretet azzal, hogy a hazai gyakoribb magvas növényeket nemcsak felsorolja, de környezeti viszonyaikról is megemlékezik. A tényleges növényismeret csak a természetben« szerezhető meg. A könyv "részben egyetemi előadásaim (1929—30. tanév óta), részben az újabb irodalom alapján készült. A közölt irodalomjegyzék egyrészt a továbbtanuláshoz ajánlatos alapvető munkákat, másrészt a megíráshoz felhasznált különleges újabb forrásokat tartalmazza, előbbi inkább a hallgatókat, utóbbi a kutatókat érdekli. Sajnos, nem volt módomban minden szükséges irodalmi anyaghoz hozzájutnom. A könyv több új gondolatot tartalmaz, ami itt lát először napvilágot, itt jelenik meg rendszerem első részletes kidolgozása. Filogenetikai elveim, mint amelyek a dialektikus materializmus szemléletén alapulnak, megegyeznek a Szovjetuiüóban, de a haladó Nyugaton is elterjedt elvekkel. Magam egyrészt a teloma, másrészt (a virágot illetőleg) a strbbiláris elmélet alapján állok. Ennek alapján épül fel a rendszerem is. Ugyanezt találjuk a legújabb szovjet tankönyvekben is (Z s u k o v s z k i j, Henkel, Kurszanov), ezt fogadja el a nagy többség, mint arról Baranov, Nusgyin és P o t a p o V szovjet kartársak szóbeli közlései tájékoztattak. Krecsetovics — II j i n irányzata még új és be nem bizonyított kezdeményezésnek számít, de mindenütt megemlékezem róla.