Globális környezeti problémák és a riói megállapodások végrehajtásának helyzete [antikvár]

A globalizáció a környezetszennyezés, a természeti erőforrás-hasznosítás folyamatainak globálissá válását is eredményezte. Az emberi tevékenységek egyes "mellékhatásai" már földi méretekben kezdték veszélyeztetni az ökológiai rendszerek és a társadalmak létfontosságú környezeti feltételeit. A múlt század hatvanas éveit követően a kelet-nyugati feszültség csökkenése, az enyhülés időszaka nemcsak a nemzetközi biztonságpolitikai, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibontakozásának kedvezett, de hozzájárult ahhoz is, hogy a környezeti megfigyelések és a tudományos elemzések alapján a politikai vezetők is felfigyeltek a globális környezeti kockázatokra. Az 1972-ben Stockholmban 113 ország képviselőinek részvételével - az ENSZ égisze alatt - megrendezett első környezetvédelmi világértekezlet legnagyobb érdeme, hogy ráirányította a politikusok figyelmét e folyamatokra. Ennek nyomán a környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei is dinamikus fejlődésnek indultak. Világossá vált, hogy az országhatárokon átterjedő, illetve a globális hatásokkal járó környezeti problémákat csak nemzetközi összefoglalással lehet megoldani, s ennek legfontosabb eszközei a nemzetközi megállapodások, amelyek tartós érdekegyeztetések eredményeként jöhetnek létre. 1992-ben az ENSZ 178 ország küldötteinek részvételével újabb világkonferenciát szervezett Rio de Janieróban. A környezet és a fejlődés sokrétű összefüggéseit tárgyaló konferencián számos globálissá vált környezeti probléma is napirenden volt. Ezek sorában konkrétabb eredmények négy témakörben születtek: ekkorra fejezték be a biológiai sokféleség és a földi éghajlat védelmével foglalkozó nemzetközi egyezmények kidolgozását, és azokat a konferencia magas szintű szakaszán, a Föld Csúcson nyitották meg aláírásra; elfogadták a fenntartható ill. tartamos erdőgazdálkodás alapelveit (miután nem sikerült egyetértést elérni az e probléma kezelését célzó egyezmény ügyében), valamint határoztak a sivatagosodással foglalkozó nemzetközi megállapodás kidolgozásának szükségességéről. Tágan értelmezve ezeket nevezhetjük "riói" globális környezetvédelmi megállapodásoknak, amelyek közös alapelveit a "Riói Nyilatkozatban" rögzítették.