Bővebb ismertető
Gyakran halljuk: a környezet védelme a jövő generációk védelme is. A jövőt elképzelni, befolyásolni, alakítani a jelenről való tudás nélkül azonban reménytelen próbálkozás. Nem meglepő tehát, hogy a környezetvédelem megszületésével egyidős a környezet állapotáról az adatgyűjtés. A rendelkezésre álló adatok már lehetővé teszik elviekben egy-egy térség, egy-egy ország környezetállapotának értékelését, a valóság azonban ennél nehezebb és összetettebb. A nehezen összevethető tények és állapotváltozások értékelésére nincs ugyanis egységes módszertan. Mialatt számos pozitív vagy negatív változást érzékelhetünk például egyes állat- és növény fajok helyzetében, vagy az erdők állapotában, a levegő egyik vagy másik szennyező elemének változásában, ugyanakkor még nincs módszerünk arra, hogy azt is meg tudjuk mondani: összességében hogyan alakul a környezet állapota. Nincsenek pontos ismereteink arról sem, hogy egy-egy szennyezőanyag csökkenésének pontosan milyen hatása van az élővilágra és benne az emberre, javul vagy romlik az egészséges, jó közérzetben töltött élet feltétele vagy romlik. E kiadvány szerzői sem vállalkoztak arra, hogy megoldják azt, ami még senkinek sem sikerült: Magyarország környezeti állapotáról átfogó, teljeskörű, objektív helyzetképet adni. E helyett céljuk az volt, hogy a legfontosabb természeti erőforrások állapotáról olyan képet adjanak, amely nemcsak szakemberek számára, hanem a széles közönség, minden érintett számára érthető. Márpedig mindannyian érintettek vagyunk. Ezért ez a jelentés más logikát követ, mint a korábbi esztendők összeállításai. Egy-egy térség, egy ország környezetállapotának értékelése, ugyanis egyszerre válaszol meg és vet föl újabb és újabb kérdéseket. Léteznek területek, ahol a változások éves ciklusokban jól követhetők, ilyen a levegőminőség kérdése. Továbbá vannak más területek, ilyen mondjuk az erdők állapota, amely csak hosszabb időszakokban. Bár egyes fajok életének, egyedszámának, vagy a vizek minőségének a változásait sokszor a legteljesebb tudományos alapossággal ismerjük, nincs még módszertan annak a megállapítására, hogyan hatnak ezek a folyamatok egymásra. Épp arra az egyszerűnek tűnő kérdésre nincs még tehát eléggé megalapozott válasz, hogy összességében milyen is a környezetünk állapota. A szerzők a magyarországi környezet változására olyan közérthető példákon, mindenki számára ismerhető témakörökön keresztül szeretnének rávilágítani, mint a Balaton állapota, vagy a bennünket körülvevő madárvilág változásai.