Környezetvédelmi kisenciklopédia II. [antikvár]

Tisztelt Olvasó! Nap mint nap tapasztaljuk, hogy az embereket -létt légyenek laikusak vagy szakemberek - egyre jobban érdekli, hogy milyen környezetben élnek. És nem csak érdekli, hanem egyre hangosabban fejezik ki nem tetszésüket, elégedetlenségüket, ha a környezetszennyezés valamely tényével ( vagy amit annak vélnek) találják magukat szembe. Tehát egyre inkább tudatában vagyunk annak, hogy a környezetünk milyensége az élet-minőség egyik, talán legfontosabb meghatározó eleme. Ugyanakkor nagy bizonytalanság tapasztalható abban, hogy mit kell érteni környezetvédelmen, hogyan kell minősíteni a környezet állapotát, mi a még megengedhető szennyezés és igy tovább. Természetszerűleg ez a bizonytalanság nem csak érthető, hanem magyaráz ható is. Annál is inkább, mivel a tudatos környezetvédelemről csak mintegy két évtizede beszélhetünk, és így egyrészről nem alakulhatott ki minden részletre kiterjedően a szükséges fogalmak, megnevezések köre, másrészről azokon a területeken, ahol többé kevésbé leülepedett terminológiával rendelkezünk, ott sem modtható el, hogy ezeknek a használatával minden rendben lenne, akárcsak a szakemberek körében is. Éppen ezért - elsősorban a gyakorlat területén tevékenykedő, környezetvédelmet művelő szakemberek számára - szükségesnek látszott egy, a legfontosabb fogalmakat tartalmazó gyűjtemény összeállítása. Ugyanakkor az is teljesen világossá vált, már az előkészítő munka során, hogy egy minden szempontból kifogástalan, szakmailag támadhatatlan gyűjtemény, értelmező szótár elkészítése (ha egyáltalán lehetséges) igen, időigényes és nagyon is költséges vállalkozás. Ebből a tényből kiindulva - a kiadó GTE anyagi korlátait is figyelembe véve - a mű elkészítésekor azzal a munkahipotézissel éltünk, hogy lehetőleg hamar adjuk a gyűjteményt az érdeklődők kezébe, úgy hogy azért az egyes részterületek leginkább használt fogalmait "prezentáljuk"! Az, hogy ezen igyekezetünk mennyire volt sikeres. Tisztelt Olvasó van hivatva eldönteni. Mivel magunk részéről teljesen tisztában vagyunk a mű fogyatékosságaival, szükségesnek érezzük a jobbítást. Csupán az a kérdés, hogy hogyan?