Króm a környezetben [antikvár]

KROM A KÖRNYEZETBEN A króm a földkéregben mindenütt előforduló elem, amely egyes kőzettípusokban jelentős mértékben dúsul, de bizonyos területeken emberi tevékenység következtében is felhalmozódott, mindenekelőtt a talajban és a vizek üledékében. Cr{II[) formájában az élő szervezetekben nélkülözhetetlen nyomelem, vegyületei vízben rosszul oldódnak, és csak mérsékelten mérge-zőek. Cr(VI) (kroniátok) formájában legtöbb vegyülete vízben jól oldódik és erősen mérgező; a rákkeltő anyagok közé sorolják. A Cr(III) és a Cr(VI) a környezet fizikai-kémiai adottságaitól fiiggően a temiészetben is kölcsönösen átalakulhat egymásba. Bizonyos iparágak (fémfeldolgozás, bőrgyártás, galvanizálás) a fejlett országokban a múltban, a fejlődő országokban jelenleg is sok krómot juttatnak a környezetbe. A világ számos helyén vizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyek révén a krómmal szennyezett környezet állapota helyreállítható, vagy a krómot az élő szervezetekre veszélytelen vegyületek formájában lehetne stabilizálni. Az USA New Jersey államában nagyszabású talajreme-diálási (talaj-kármentesítési) munkába kezdtek. Ennek keretében sok új ismeretet is szereznek, amelyeket másutt is fel lehet majd használni. A KRÓM MINT ELEM, ÉS A TERMÉSZETBEN ELŐFORDULÓ KRÓMFORMÁK A króm tulajdonságai, megjelenési formái A klóm fényes, fehér, kemény és rideg fém. Atomtömege 52,01, sűrűsége 7,2 g/cm\ olvadáspontja 1800 °C, forráspontja 2660 °C. [1] A króm a földkéregben a 21. leggyakrabban előforduló elem; becslések szerint a földkéreg 0,033%-át* alkotja. A természetben elemi formában nem található, ásványokban Cr(lII)- és Cr(VI)-oxidok formájában van jelen. Fő foirása a kromit, amit fenokromitnak vagy krómvaskönek is neveznek. Ideális összetétele FeCr204 képlettel írható le, de a különböző érclelö helyek kémiai változatosságát a [(Fe, Mg) O (Cr, Al, Fe)203] kifejezéssel lehet összegezni. A világ kromitkészletének 70%-a Dél-Afrikában található, de Zimbabweban, Oroszországban, Finnországban, Albániában, Törökországban és Indiában is jelentős készletek vamiak. A világ krómérckitermelése évente kb. 11 M t. Krómot, ill. krómformákat nagyobb memiyiségben galvanizáláshoz, rozsdamentes acél, acélötvözetek, tűzálló kerámia gyáilásához, bőrcserzéshez, vegyipari termékek (festékek, fakonzerváló anyagok, katalizátorok) előállításához használnak. Kisebb mennyiségben konóziógátló adalékként vízhez adagolják, mágneses szalagokra viszik fel. ¦ Ez Clarke és Washington (1924) klasszikus klarkértéke. A későbbi, pontosabb méréseken és statisztikai megközelítéseken alapuló adatok: Vinogradov (1962) 0,0083%, Taylor (1964) 0,0100%.