Bővebb ismertető
Tapasztalataink a Föld felszínén Ha csak kis távolságra hagyjuk el kiindulópontunkat, úgy érezzük, nagyjából sík felületen járunk. Ügy tűnik, mintha ezen a síkon helyezkednének el a házak, utcák, ebből nőnének ki a fák. Még néhányszor tíz kilométeres úton is él bennünk ez a kép. Gépkocsi ablakából figyelve a tájat, így szólunk útitársunkhoz: völgybe ereszkedünk", vagy más alkalommal: hegyre futunk fel". De hogy mihez képest fut le" vagy fel" hegyre, illetve völgybe a jármű, erre nemigen gondolunk. Képzeletünk ilyenkor a kis méretek megszokott képét teremti elő; a "síkot", és erre telepíti át a hegyet, vágja bele a völgyet, a folyómedret. E képzeletbeli síkhoz viszonyítjuk tehát a magasságot és mélységet. Sántít ez a kép, de mégis ad némi tájékozódást A hajósnépek már az ókorban megfigyelték hosszú tengeri útjaik alkalmával - amikor a szárazföld partvonala több napon át semerre sem látszik a nyílt tengeren -, hogy a látóhatáron elsőnek a másik hajó árbocát pillantják meg, és csak később, közelebbről magát a hajótestet. Ez a megfigyelés azonban ellentmond a megszokott képnek, a - nagyjából - sík felületű Föld képzetének. Nyilvánvaló, hogy az árbochoz viszonyítva mélyebben fekvő hajótestet eltakarja valami, a horizont - a látóhatár - fölé csupán a magas árboc emelkedik. Ha a nagy kiterjedésű vízfelületen, tengereken mindenhol ilyen megfigyelést tehetünk, akkor a Föld nem lehet sík. Holdfogyatkozások alkalmával a régi görögök már megfigyelték, hogy Földünk árnyéka a Holdon mindig kör alakú. A földárnyék tapasztalt alakjából a Föld gömbalakjára következtettek, de megállapításukat bizonyítani nem tudták. Időszámításunk kezdete előtt mintegy kétszáz évvel vették észre, hogy a nyári napforduló alkalmával a Nap delelési magassága az ókori Egyiptom két, egymástól éppen délre, ill. északra fekvő városából: Alexandriából és Szüénéből (a mai Asszuánból) nézve különböző. Mindkét helyen megmérték, hogy egy azonos, kiválasztott napon a delelő Nap milyen szög alatt látszott, és a két adatból kiszámították a szögkülönbséget.