Világrendszerek [antikvár]

Az emberi művelődés történetének egyik legérdekesebb fejezete a Mindenségről alkotott felfogás fejlődése az idők folyamán. Különböző népeknél ez a világszemlélet egyazon történeti időben is más és más. Az eltérő földrajzi körülmények, életviszonyok, az illető nép karaktere és még sok egyéb tényező mind befolyással lehetett a világfelfogás kialakulására. A vallás szintén nem kis mértékben nyomta rá bélyegét arra a felfogásra, melyet az ember a Világról formált, sőt nem egyszer ez maga adta - sőt olykor adja még ma is - az egész világszemléletet. Az idők során, a műveltség fejlődésével, új és igen fontos tényezők jutnak szerephez, hogy egy világkép elképzeléséhez hozzájáruljanak. Így elsősorban a természeti tünemények megfigyeléséből leszűrt következtetések, vagyis a bölcsőkorát élő természetkutatás és a puszta bölcselkedés. Az előbbi, ha végkövetkeztetéseiben ugyan századokon keresztül hamis úton járt is, a jövőnek óriási szolgálatot tett a tünemények megfigyelésével, szóval az anyaggyűjtéssel. Ezzel nemcsak a későbbi korok munkáját könnyítette meg nagy mértékben, de elengedhetetlen is volt annak a világszemléletnek a megszületéséhez, mely az ember helyét a valóságnak megfelelően állapítja meg a Mindenségben. Annál károsabb hatása volt azonban a tapasztalati tényeket mellőző és legtöbbször minden alapot nélkülöző bölcseleti spekulációnak.