Kolloidika I. [antikvár]

Tizennégy évvel ezelőtt egy kisebb terjedelmű magyar könyvet írtam a kolloidok természettudományi jelentőségéről. Abban a munkámban a kolloidkémiai kutatásoknak akkori vonatkozásban korszerű irányait és alapelveit kívántam e tárgykör iránt érdeklődő közönség előtt ismertetni. Még abban az időben jelent meg e könyvem, amikor a kolloidok tudománya - habár fejlődésében már túl volt gyermekkorán és elérkezett tárgyilagos kritikájának kora - a meredeken ívelő fejlődési görbének még mindig csak a kezdetén volt. Akkor még időszerű volt utalni arra, hogy - amint könyvem előszavában írtam - mind a fizikai-kémia, mind a kolloidkémia részéről bizonyos félreértések és helytelen megítélések merültek fel: hogy amennyire hiba az, ha a fizikokémikus kétségbevonja a kolloidika létjogosultságát, nem ismeri fel annak törekvéseit és céljait, és azt hiszi, hogy a kolloid jelenségekre a klasszikus kémia és a klasszikus fizika-kémia törvényei minden további nélkül érvényesek, s ezekkel az összes kolloid jelenségeket megmagyarázhatjuk, annyira hiba az is, ha valaki a kolloidikát a tiszta kémiától és fizikától elszigetelt, teljesen önmagában álló, sajátos módszerekkel rendelkező tudománynak tekinti. Akkor még időszerű és - különösen minálunk - szükséges volt kidomborítani, hogy a kolloidika - terjedelménél és tárgykörénél fogva - hatalmas, kerek egészet képező, exakt ága a természettudományoknak, melynek kialakult programja és célja van.