A Dunakanyar-hegyvidék természeti környezetpotenciáljának mezőgazdasági és idegenforgalmi szempontú értékelése [antikvár]

Napjainkban a népgazdaság gyors ütemű fejlődése, ezen belül az ipar és a mezőgazdaság mennyiségi és főként minőségi - intenzív - fejlődése egy sor, a természeti környezettel összefüggő következményt von maga után, ennek kapcsán pedig számos kérdést vet fel. A kérdések egy része arra keresi a választ, hogy természeti környezetünk milyen további hasznosítási lehetőségeket rejt magában, milyen potenciállal rendelkezik /vö. PÉCSI M. 1972a, 1972b, 1974, 1979: környezetpotenciál; illetve - a korábbi tájkutatáshoz kapcsolódóan - MAROSI S.-SZILÁRD J. 1963: tájpotenciál/. A természeti környezet potenciáljának feltárása közvetlen gazdasági érdek. Nem vezet közvetlen gazdasági érdekhez viszont a másik kérdéscsoport, amelyhez a gyors ütemű fejlődés káros következményei, a környezet /túlterhelése, a káros következmények elleni védelem /környezetvédelem/ tartozik. A közvetett gazdasági érdek ez esetben is nyilvánvaló, különösen akkor, ha nem csupán környezetvédelmi nézőpontból indulunk ki, hanem a természeti környezet reprodukáló képességének kérdését is felvetjük. A természeti környezet vizsgálata gazdasági érdek és társadalmi igény, az említett két problémakörhöz tartozó kérdések megválaszolására pedig elsősorban a földrajztudomány kell, hogy vállalkozzék. A földrajz mint szintetizáló tudomány egyfelől alkalmas a természeti környezet általános szempontú, összegző - integrált - vizsgálatára, másfelől az egyes földrajzi diszciplínák a részkérdések feltárását tűzhetik ki célul. Végső cél a környezet sok szempontú, integrált vizsgálata és értékelése, mely a természet- és gazdaságföldrajzi diszciplínák közös feladata. Ez a feladatvállalás egyúttal a természet- és gazdaságföldrajz közeledését, együttműködését feltételezi. A két kérdéskörhöz akkor is eljutunk, ha a természeti környezethez nem a gyakorlat szülte igények és társadalmi elvárások felől közelítünk, hanem elméleti szempontból. Ez esetben kiindulhatunk egyfelől a jelenleg létező környezetből mint alapföltevésből, azt kutatva, hogy e környezet a gazdasági-társadalmi szféra szempontjait szem előtt tartva hogyan hasznosítható optimálisan, milyen lehetőségeket rejt magában.