A Föld I-II. [antikvár]

A Föld és a rajta levő kicsiny világ körülbelül nyolcvan féle egyszerű anyagból, elemből épült föl. Az elemek rendszerében vannak ugyan még betöltetlen helyek és így számíthatunk arra, hogy ezentúl is fedeznek föl elemeket, ezek azonban valami lényegesen már nem változtathaják meg ismereteinket, mert a nyolcvan elem közül alig tizenötnek van fontos szerepe a Föld alkotásában. Ismeretes, hogy a levegő két elemnek: a nitrogénnek és az oxigénnek a ekveréke, olyan arányban, hogy öt liter levegőben körülbelül négy liter nitrogén és egy liter oxigén van. Ezenkívül argont, héliumot és szénsavat is tartalmaz. Többi alkotórészei: mint a vízgőz, továbbá a pusztaságok fölött a por, a tengerek fölött a sótartalom, a vulkánok közelében az illkony gázok, - bár helyenkint föl is halmozódnak - mindezek azonban együttesen sem rúgnak 2%-ra, és így a levegő-ég mérhetetlen kiterjedésében csaknem elenyésznek. régóta tudjuk tovább, hogy a víz szintén két elemből áll, s hogy a teljesen tiszta víz két térfogat hidrogén és egy térfogat oxigén vegyülete, súlyszerint pedig kilenc rész oxigént és egy rész hidrogént tartalmaz. Vegyleg tiszta víz egyáltalán nincs a természetben ; a legtöbb vízben szilárd anyagok, sók, vannak feloldva, de ezen sótartalom mégis ekvés az említett két elemhez képest. A tengerek vizében átlagosan csak negyedfél százalék a szilárd anyag, amelyet mintegy 15 elemre bonthatunk szét. Nézzük ezek után a Föld anyagát. Tudjuk, hogy a Föld kérgét főképen krisztályos kőzetek építik föl. Ezeknek legnagyobb részét pedig mindössze nyolc elem alkotja, és pedig az oxigén, szilicium, aluminium, magnézium, kalcium, kálium, nátrium és a vas, amelyek a kéreg anyagának 97 százalékát teszik ki. A hiányzó három százalék pedig a következő elemek között oszlik meg: szén, kén, hidrogén, klór és nitrogén. Teház ezekkel együtt is csak 13 kőzetalkotó elemről szólhatunk.