A Kárpát-medence földrajza [antikvár]

Előszó Több évtizedes szerkesztői tapasztalataim alapján meg tudom erősíteni a rómaiak azon megállapítását, miszerint a könyveknek megvan a maguk sorsa - habent sua fata libelli, ahogy ők ezt annak idején mondták. Nincs persze két egyforma sors, és a könyvek esetében is fontos a végkifejlet: lehetnek problémák és buktatók a könyv megszületése során, de itt különösen fontos az a népi bölcsesség, hogy minden jó, ha a vége jó! A Kárpát-medence földrajza tekintélyes méretű kötetét összeállító népes csapat nagyon reméli, hogy ez ebben az esetben is így lesz. A nagyobb összefoglaló munkák esetében nem meglepő, hogy a gondolattól a megvalósulásig néhány év is eltelik, a Kárpát-medence földrajza esetében azonban ez feltűnően hosszúnak tűnik: a kötet koncepciójának kidolgozása és a megjelenés között hét év telt el. Meglehetősen régen, még 2005-ben történt, hogy az Akadémiai Kiadó akkori vezetése felvetette azt a lehetőséget, hogy az Akadémiai kézikönyvek című nagy ívű sorozat keretében két földrajzi kötet is helyet kaphatna. Ez nyilvánvalóan egy „vissza-utasíthatatlan ajánlat" volt, s rögtön meg is szerveződtek a csoportok a Világföldrajz, iWetve A Kárpát-medence földrajza c. kötetek megírására. Majd egy idő után elfogyott a lendület. Ahogy az lenni szokott, a kéziratok egy része elkészült határidőre, mások viszont nem, az Akadémiai Kiadónál is voltak koncepcionális és személyi változások, s egy idő után úgy tűnt, hogy az egészből nem lesz semmi. Szerencsére nem így történt: 2010-ben megjelent a Világföldrajz, s immáron A Kárpát-medence földrajzának kézirata is olyan előrehaladott állapotban van, hogy már érdemes megírni a bevezetőt, amely köztudottan mindig utoljára készül el. A mű a szó igazi értelmében kollektív alkotás, mintegy 70 (!) szakember munkája. Ez a szám imponáló, de egyúttal elborzasztó is, és joggal merül fel a kérdés, hogy nem lett volna jobb és egyszerűbb jóval kisebb szerzőgárdával dolgozni? Bizonyára egyszerűbb lett volna, de nem jobb. Mondjuk ezt annak ellenére, hogy a különböző címeken megírt, a Kárpát-medence földrajzát összefoglaló munkák általában egy szerző alkotásai. így volt ez a modern hazai geográfia kialakulás idején is, amikor Hunfalvy János egyedül írta meg a Magyar Birodalom földrajzát, de még a két világháború között - Trianon után - Cholnoky Jenő vagy Prinz Gyula is egyedül jegyezte Magyarország földrajza c. könyveiket. És a ma már klasszikusnak 25