A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana [antikvár]

Az elmúlt század első harmadában a természetvédelem elsősorban az élő természet védelmére terjedt ki. Ma már egyértelmű, hogy az élő és élettelen természet kölcsönös viszonyban és kapcsolatban van egymással, pl. a szikes talajon csak sótűrő növények élnek meg. Fontos tehát, hogy a természetvédelmi területek élettelen természeti értékeit is feltárjuk. A szakemberek és a látogatók a védett területek értékeit csak így ismerhetik meg igazán. Jelen mtmka arra a feladatra vállalkozik, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park élettelen természeti értékeit bemutassa. A Kiskunsági Nemzeti Park területén jelentős számú szikes tó van. A szikes tó a felszíni vizek egyik sajátos típusa. A Nagyalföld és azon belül a Duna-Tisza köze földtani felépítése, domborzata és a relatíve szélsőséges klímája lehetővé teszi, hogy rajta egyedi tulajdonságokkal és hidrográfiai, hid-rokémiai viszonyokkal rendelkező szikes tavak jöjjenek létre. E szikes tavak sok esetben olyan egyedi üledékképződést eredményeznek, amelynek megismerése a regionális ismeretszerzésen túl az üledékképződés számos általános törvényszerűségét is segít megértem. A recens dolomitképződésük pl. nem túl gyakori. A geológia jelszava: a jelen kulcs a földtörténetí múlthoz, mert a geológiában a folyamat végeredményéből kell a létrehozó folyamatía következtetni. A mai földtani folyamatokat tanulmányozva következtetni lehet a múltban lejátszódó folyamatokra. Ez az aktuálgeológai kutatás. A Kiskunsági Nemzetí Park területén számos olyan földtani folyamat van, amely ilyen értékű. A munka több kutató mintegy negyven éves munkájának összefoglalását jelenti. A kutatómunka anyagi alapját kezdetben a Szegedi Akadémiai Bizottság, majd az MTA, a Környezetvédelmi Hivatal, a Kiskunsági Nemzeti Park és az Országos Kutatási Alap (OTKA) adta. Jelentős volt a szerző ösztöndíjasként a Heidelbergi, a Kiéli és a Genti Egyetemeken végzett kutatómunkája. Nagy segítséget jelentett a Kiéli Egyetem kutatóival az OTKA keretében végzett közös munka, de fontos volt a Münsteri Egyetem Földtani Intézetének segítsége is. Ezek elsősorban az ún. nagyműszeres vizsgálatokat tették lehetővé. 9