Bővebb ismertető
A földet borító növénytakaró több százmillió éves. A legrégibb szárazföldi növényi maradványok a földtörténeti ókor középső szakaszának kőzeteiből kerültek elő. Ez az időszak pedig a geológusok számításai szerint több mint négyszázmillió évvel előzte meg az embert.Így az ősember már hatalmas és magas fejlettségű növénytakaró vette körül. Az a kapcsolat, amely az ősembert a növényvilághoz fűzte, sokrétű volt. A növényzet adta az ember anyagi létének alapját; táplálékát nagyrészben közvetlenül a növények szolgáltatták, kezdetleges eszközei, szerszámai részben növényi eredetűek voltak, védelmet is az erdők sűrűjében keresett és ahol barlangban húzódott meg, ott is az erdők fájának parazsa tette elviselhetővé számára a hideg időszakokat.Ez a szoros létfenntartási függőség keltette a primitív emberben azt a hitet, hogy a növényvilág hatalmas, titokzatos erőket rejt magában. Ezért a primitív ember, de sok régi fejlettebb kultúrának embere is a növények egész sorát, különösen fákat, ligeteket babonás tisztelettel vette körül. Ősrégi mondák is tanúságot tesznek arról, milyen mély volt a régi korok emberének mitikus kapcsolata a növényvilággal.A növényvilág és az ember kapcsolatai az emberrel együtt fejlődtek. Az egyszerű és közvetlen létfenntartási kapcsolatból az évezredek során bonyolult, ezerszálú gazdasági összefüggés nőtt ki.