Aggtelek - Baradla-barlang [antikvár]

Az Aggteleki karsztvidék 19 595 hektárnyi területe 1978. december óta tájvédelmi körzet. Ezen belül szigorúan védett terület óvja nemcsak hazánknak, hanem Európának is legnagyobb cseppkőbarlangját. A Baradla-barlang vagy régebbi néven Aggteleki-cseppkőbarlang teljes hossza eléri a 25 km-t, melynek 7 km-es szakasz csehszlovák terület alatt húzódik és Domica néven ismert. A magyar terület alatt kanyargó Baradla főága (Aggtelektől Jósvafőig) közel 7 km. Két legnagyobb mellékága a Retek-ág és a Törökmecset-ág. Az Aggteleki-karszt területén a földtörténeti középkor triász korszakában tenger hullámzott, amelyből nagy vastagságú mészkőréteg ülepedett le. Ez a mészkőtömb a harmadkori többszöri kéregmozgások és az ősfolyók letaroló munkája hatására feldarabolódott, lepusztult, majd kiemelkedett. A negyedkor elején, mintegy 1 millió évvel ezelőtt, megindult a karsztosodás folyamata, a víz barlangalakító munkája és a völgyek mélyrevágódása. A barlang főágában az év nagy részében ma már nem folyik víz, mert a barlangi patakmederben levő víznyelők a főág alatt 30-40 m-rel mélyebben kialakult ún. Alsó-barlangba vezetik le. Árvizek idején azonban a barlang teljes hosszán (az Óriások terméig), néha több méter magasra emelkedve a vízszint, dübörögve hömpölyög végig a zavaros áradat.