Alföldi tanulmányok 1992 [antikvár]

A SZÉLERÓZIÓ ÉS SZÉLENERGIA REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI AZ ALFÖLDÖN Dr. Keveiné Dr. Bárány Ilona—Dr. Mezősi Gábor" Az Alföld szélerózióval, ill. szélakkumulációval veszélyeztetett felszíneinek néhány pontjára a PCEPIC modellel (Wiliams, J.R. et al. 1988) kiszámítottuk az elhordott, ill. a felhalmozódó anyag mennyiségét. Maga a PCEPIC lényegében termésmennyiség előrejelző program, amely azonban - korábbi vizsgálataink alapján - alkalmas a szélerózió becslésére is. A homokvidékekre és azok peremére kiterjedő szimulációnál változtattuk a területhasznosítási és az éghajlati adatokat (havi átlagos hőmérséklet max. és min. értékeit, a páratartalmat, a csapadékmennyiséget, 16 kategóriára bontva a szélirányt, a szélsebesség havi átlagadatait). Ugyanakkor több kísérlet után minden esetben az azonos litológiai felépítés mellett döntöttünk, (főként 0,1-0,2 mm-es homokból álló, gyengén humuszos homoktalajjal számoltunk). A szél eróziós hatását nem korlátoztuk, azaz nem számoltunk 0,8 mm feletti szemcse előfordulással, ill. magas talajnedvességgel (Holt, M. 1980). A szimulációt az 1970-85 közti átlagadatok alapján 30 éves periódusra végeztük el. Minden évben csak a minimálisan szükséges talajművelést feltételeztük (mélyszántás, boronálás). A területhasznosításnál szintén jelentős megszorításként az EPIC modellben a Magyarországon leggyakrabban használt növényfajták jellemző adatait használtuk. A számításokat a búzára, kukoricára, szőlőre és a rozsra végeztük el (1.táblázat). Az eredményekről első közelítésben az mondható el, hogy azok minden esetben nagyobb szóródásokból származó átlageredmények. Az anyagelhordás zöme, mint ahogy az várható volt a kora tavaszi hónapokra esett (március, április, május), s az adatok feltehetően kevés, nagyerejű szél hatását tükrözik. A kérdés ezután az volt, hogy az eredmények regionálisan mennyire terjeszthetők ki? Ehhez a kulcsot az Alföld szélviszonyainak regionális ismerete adhatja meg. A szélviszonyok megismeréséhez át kell tekinteni a különböző szélirányok és szélcsend évi átlagos gyakoriságait az Alföld fontosabb állomásain (2. táblázat). Az adatokból első rátekintésre kiolvasható, hogy a DK-Alföld (Ásotthalom, Dr. Keveiné Dr. Bárány Hona egyetemi docens, a földrajztudomány kandidátusa, JÁTÉ Természeti Földrajzi Tanszék (Szeged) Dr. Mezősi Gábor tanszékvezető egyetemi docens, a földrajztudomány kandidátusa, JATE Természeti Földrajzi tanszék (Szeged)