Alföldi tanulmányok 1993 [antikvár]

AZ ALFÖLD KUTATASI PROGRAMROL Előszó az Alföldi Tanulmányok XV. kötete eléCsatári Bálira1991 tavaszán a szabadon választott magyar Országgyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el az Alföldről. A rendszerváltás után ez volt az első olyan politikai jellegű kezdeményezés, amely egy régióra vonatkozóan a környezet- és tájvédelem terén új felépítésű, koncepcionális fejlesztési és védelmi irányelvek kidolgozására kérte fel a Kormányt. Fél év múlva a Kormány a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tárcaközi koordinációját előírva határozatot hozott arról, hogy a korábbi és jelenleg folyó kutatások eredményeire alapozva ki kell dolgozni az Alföld hosszú és rövid távra szőlő terület- és tájfejlesztési (tájvédelmi és tájhasznosítási) koncepcióját. Ennek a feladatnak a megszervezésére és végrehajtására kapott kutatási megbízást a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Alföldi Tudományos Intézete.A szervezett és tematikusan összehangolt területi kutatások iránt megnövekedő igények és a fenti határozatok időben is szerencsésen estek egybe.1992. május 6-án az MTA közgyűlésén bejelentették: az Akadémia a maga szerény eszközeivel hozzájárul ahhoz, hogy az ezen évkönyvsorozatot immár tizenötödik alkalommal megjelentető, húsz éves, eredményes tudományos múltra visszatekintő békéscsabai Alföldi Kutatócsoport, a kecskeméti Telepűléskutató Csoporttal és az év második felében megalakult szolnoki és debreceni csoportokkal közösen immár Alföldi Tudományos Intézetté szerveződve végezzék el az Alföld Kutatási Program első nagy feladatát, a fenti koncepció tudományos megalapozását és kidolgozását.Az intézet a kutatási programot egy 21 tagú, Dr. Enyedi György és Dr. Ste-fanovits Pál akadémikusok által vezetett, az Alföld valamennyi megyéjét és sokféle tudományterületét reprezentáló kutatókból és szakemberekből álló Tudományos Tanács koncepcionális irányítása mellett végezte el.A program végrehajtására megszervezett csoport témavezetői 96 különböző tudományterületet művelő kutatót és szakembert kértek fel, akik a közösen kidolgozott alapelvek ismeretében 1992 decemberére készítették el elemző-fel táró előtanulmányaikat. A Szegedi Akadémiai Bizottságnál megszervezett 120 fös munkakonferencia szakmai vitája után a mintegy kétezer kézirati oldalt kitevő.Dr. Csatári Bálint a földrajztudomány kandidátusa. MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet igazgatója (Kecskemét)"