Az "alföldi út" kérdőjelei [antikvár]

Elősző 1993. december l-jén és 2-án a Regionális Kutatások Központja Alföld-Kongresszust rendezett Békéscsabán. A tudományos tanácskozásnak két esemény adott aktualitást. Az 1991-es, a régióról szóló országgyűlési határozat végrehajtásaként befejeződtek az Alföldi Tudományos Intézet által koordinált, Alföld-programmal kapcsolatos kutatások, s kidolgozásra került a régió hosszú és rövid távú fejlesztési koncepciója. A kongresszus egyrészt e munkába bekapcsolódó közel száz, különböző tudományterületet művelő kutatónak, továbbá az Alföld fejlesztésében érdékeit gyakorlati szakembereknek, politikusoknak kívánt fórumot teremteni. Lehetőséget biztosítani arra, hogy a nyilvánosság előtt vitathassák meg a régió mai állapotáról és várható átalakulásáról megfogalmazott értékes gondolataikat. A sarkalatos kérdésekről, így az Alföld múltból hozott örökségéről, környezeti állapotáról, gazdasági problémáiról, társadalmának jövőbeni lehetőségeiről a plenáris ülés főbb témánként csokorba szedett előadásai nyújtják a legátfogóbb képet. Az Alföld Kutatási Program szigorú rendszerben szerkesztett tematikus köteteiben természetesen nem kaphatott helyet minden elméleti modell kifejtése, mint ahogy számos mikroszintű, sőt kistérségi vagy akár regionális léptékű empirikus vizsgálat közlésére sem volt mód. Többek között ezeknek a munkáknak a megismertetésére adott alkalmat a kongresszus másik apropója: a Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztálya — eredetileg a Földrajztudományi Kutató Intézet keretében történt — megalakulásának huszadik évfordulója. A tizedik születésnapot annak idején szintén megünnepelték egy békéscsabai konferencián az Alföldről gondolkodó — főleg geográfus — kutatók. Az ott elhangzottakat öt kötet őrizte meg. Hogyan változott azóta, egy rendszerváltást is magában foglaló évtized alatt, az akkor oly fontosnak ítélt alföldi elmaradottság-másság; beváltak-e az akkor felvázolt felzárkózási-túlélési startégiák? Hogyan látják a kutatók ma ugyanezeket a kérdéseket? A választ a természeti erőforrásokról és környezetvédelemről, a gazdaságról és infrastruktúráról, a népességről és társadalomról, valamint a településfejlődésről/fejlesztésről és közigazgatásról szervezett szekciók adják meg, melyeket maguk az előadók "szerkesztettek". Azt mondták el, amit saját Alföld-kutatásukban 1993-ban a legfontosabbnak, legidőszerűbbnek tartottak, vagy egyszerűen csak azt, amin épp dolgoztak. Ily módon ez a kötet, amely az Alföld-Kongresszus előadásait adja közre, nem más, mint egyfajta helyzetjelentés. Helyzetjelentés az Alföld-kutatás mai állásáról, ami a tíz évvel korábbi, s remélhetőleg a hagyományt folytató későbbi kötetekkel együtt egy izgalmas összevetésekre is módot adó sorozat tagja lehet. Felelős szerkesztő