Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza [antikvár]

ERDÉLY TARSADALOM- ES GAZDASÁGFÖLDRAJZA A Kárpát-medence, a közép-európai nagy tájcsoport, megarégió keretében, az Erdélyi-medence Si^itlQÚ és déli hegykeretet határolja, a belső süllyedékterü-leiet alkotja. A Kárpát-medence kultúrtájainak létrejötte a benne lakó és együtt élő etnikumok alkotásaként értékelhető. Előre jelezzük, hogy bármelyik fontos kérdésre, így például Erdély társadalom- és gazdaságföldrajzára keressük a megfelelő válaszokat, nem elég a jelenkor problémáinak ismerete. Az európai demokráciák felismerték, hogy ma Kelet-Közép-Európában a történelmi gyökerek alapos ismerete nélkül a társadalmi-etnikai kérdések nem értékelhetők és elemezhetők körültekintően. Erdély társadalomrajzának megírása épp olyan nehéz, mint a történetírás főbb eseményeinek felvázolása. A természeti táj adta keretet a mindenkori lakosság — Erdély népei — hasznosította. Mindig is nehéz volt eldönteni az arányokat, egy-egy népcsoport lájalakító hozzájárulását. A közös földön kialakuló közös múlt így nagyon sokszínű és bonyolult, értékítéletek sokszor nemzeti és nemzetiségi érzékenységre adtak és adnak okot. A civil lársada-lomszen/eződcs közepette e rövid társadalom- és gazdásgföldrajzi vázlatban arra teszünk kísérletet, hogy éppen a közös föld, együttlét és munka talaján kibontakozó népélet és anyagi szellemi alkotás főbb irányairól és létesítményeiről. társadalmi-gazdasági eredményekről számoljunk be. Tehát e sokarcú országrész — amely sokáig Erdélyország nevet viselte — történeti földrajzi, népismei-etnikai. társadalmi-gazdasági vonatkozásait tárjuk fel. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kárpátközi nagytáj mai társadalmi-gazdasági valósága sok kérdésre rávilágít. A Trianon utáni Erdélyről még nem készült el egy korszerű társada-lomföldrajzi szemléleten alapuló interdiszciplináris szintézis. Erdélyről, a jelenkori Erdélyről szóló demogeográfiai mítoszoknak csak úgy lehet véget vetni, ha a jelenkor emberével — Európában és máshol — megismertetjük a valós adatokat, valóságos tényeket és állapotokat. A történelmi Magyarország, illetőleg a belőle kialakult utódállamok országrészeinek — így Erdélynek is — nemzetiségi statisztikái, etnikai adatsorai, arányai a legutóbbi, 1992. évi népszámlálásig úgyszólván ismeretlenek voltak a közvélemény előtt. Ez részben az adatok hozzáférhetetlenségével, a régi források párhuzamosításának nehézsége-