Magyarország mérnökgeológiai áttekintése [antikvár]

BEVEZETES A nemzetközi földtani együttműködés keretében, a hetvenes évek közepén vetődött fel az ország egész területét bemutató, áttekintő mérnökgeológiai térkép szerkesztésének igénye. A térkép, a Kárpát-Balkán Földtani Asszociáció által kidolgozott egységes jelkulcs alapján, egymilliós méretarányban 1974-ben elkészült. Ezt követően a hazai földtani viszonyoknak megfelelő ábrázolással Magyarország 1:500 000 méretarányú mérnökgeológiai térképének szerkesztésével a Központi Földtani Hivatal a Magyar Állami Földtani Intézetet és a Budapesti Műszaki Egyetemet bízta meg. A két - különböző felfogásban és ábrázolásban szerkesztett - térkép és magyarázókötet 1976-ban készült el. Az általános áttekintés biztosítása érdekében e térkép szerkesztésénél és magyarázó kötetének összeállitásánál az alábbi szempontokat kivántuk érvényesíteni. A térkép szerkesztése 1:500 000 méretarányú víz- és településrajzú térképi alapra történt, melyet a Honvéd Térképészeti Intézet bocsátott rendelkezésünkre. A szerkesztésnél célunk az volt, hogy a tematikus anyagot egyetlen változatra dolgozzuk fel úgy, hogy az az értelmezésnél ne legyen zavaró. A földtani képződmények ábrázolásánál abból a hazai adottságból indultunk ki, hogy a földtani képződmények felszíni elterjedésében meghatározó jelentőségűek a fiatal, laza üledékek. Magyarország 1:300 000 ma. földtani térképe alapján ezek területi eloszlási aránya a következő: Holocén-pleisztocén folyóvízi üledékek 43,8% eolikus üledékek 42,0% Neogén és paleogén tengeri agyag, homok, kavics 7,1% Újkori-középkori-ókori tengeri mészkő, dolomit. 4,4% magmás kőzetek 2,3% Ókori és prekambriumi metamorf kőzetek 0,4% A térképen a földtani képződményekből általában a felszínt borító, 2 m-nél vastagabb kifejlődéseket ábrázoltuk. (Ez alól kivétel az épitésföldtanilag kedvezőtlen tulajdonságú tőzeg, szerves iszap, agyag, szikes iszap, agyag, lösz, mésziszap.) Részletesebb bontást csak a fiatal - holocén, pleisztocén - laza üledékeknél alkalmaztunk, mert elsősorban ezek képezik az építőmérnöki tevé-