Magyarország természeti adottságainak idegenforgalmi szempontú értékelése [antikvár]

' ri I. Magyarország természeti físidrajzl 'ii , ' V adottságai Idegenforgalmi szempontból f i ,'! i ' / 1. Idegenforgalmi helyzetünk földrajzi alapjai Földünk felszínén egy-egy terület idegenforgalmi helyzetét globális /a Földön való elhelyezkedésből eredő/, táji /az illető hely természeti földrajzi adottságaira jellemző/ és gazdasági /elsősorban az elérhetőségben és ellátottságban összegződő/ tényezők alapján értékeljük. E tényezők adják meg ugyanis külön-külön és együttesen egy-egy vidék idege'n-forgalmi vonzásintenzitását, ezek szabályozzák az idegenfor- ' ' galom áramlását. !'j ; Hazánk globális földrajzi fekvése az idegenforgalomra kedve- ;¦ ző. A matematikai küordinátákkal jellemezhető elhelyezkedés- | . ' bői /túlnyomórészt a 46 - .48 É szélességi körök között/ , következik, hogy az országterület a mérsékelt éghajlati zónában foglal helyet. Évi középhőmérsékletünk /9-10 C/ ugyan meleg nyarak /julius 21-22 C/ és hideg telek /január -1, -3 C/ átlaga, de ezeket a szélsőségeket még tartósabb akklimatizá-ciő nélkül is bármely éghajlati zőna lakója elviselheti. Éghajlatunk évszakonkénti változatossága azt jelenti, hogy a három nyári hónapban /junius-augusztus/ meleg szubtrópusi klimát élvezünk, amelyet legfeljebb egy-egy esőt hozó hűvös levegőbetörés tesz érdekesebbé és elviselhetőbbé. Csak őszünk és tavaszunk mérsékeltövi, amikor az említett évszakok és az év középhőmérséklete közeli. Telünk pedig többé-kevésbé kontinentális, tekintettel a fellépő kisebb-nagyobb fagyhullámokra . A nyári meleg szubtrópusi hasonlóságát az is kifejezi, hogy a szoláris állandóval kifejezett elméleti besugárzás átlaga csak 10 %-:kal tér el az egyenlítői és trópusi öv maximumától /vízszintes síkon való beesési szög esetén, ill. a légkör külső határán/. A másik, hazánk globális földrajzi helyzetét meghatározó tényező a tengertávolság mértéke, amely a hosszúsági körökkel adható meg /mivel a kezdő meridán éppen az óceán K-i szegélyén fut/. A 16-23 -os K-i hosszúságok közötti fekvés 1.300--1.700 km-es óceáni távolságot jelent /aszerint, hogy az ország Ny-i vagy K-i határának közeléből számítjuk/. Ebből következik, hogy hazánk már nem óceáni jellegű mérsékelt éghajlat alatt /hűvös-nedves időjárás/ fekszik, hanem annak a K felé egyre kontinentálisabbá váló átmeneti zónájában. Ez azzal ' jár, hogy még részesülünk az óceán relatív köze.lségéből eredő pozitiv hőmérsékleti anomáliából, de már jóval kisebb a légnedvesség és a csapadék évi mennyisége. Csapadék azonban minden évszakban hull, egyes rendkívüli évektől eltekintve országunk egyik tája sem nyújtja a kiégett puszta képét. ; ¦ A földrajzi koordináták által megszabott helyzet az óceántól ^.i'"- való távolsággal együtt szabja meg éghajlatunk kifejezetten ¦^ ' négy évszakos jellegét, azok viszonylagosan egyenlő hosszát ' • és jól érzékelhető különbségeit. . -1" 1 í-'K^'':' . I r. 1 ?¦¦I tJi . 1. ¦