Üledékfelhalmozódás és kőszénképződés a neogénben [antikvár]

részlet 1. BEVEZETÉS A földtörténet folyamán két ellentétes irányú folyamat formálta szüntelenül a földfelszínt. Az orogenezis és epirogenezis növelte a domborzat szintkülönbségeit: egyes részek kiemelkedtek, más részek besüllyedtek. A lepusztulás és üledékképződés viszont csökkentette a szintkülönbségeket, a kiemelkedő hegységek letarolása és a besüllyedt üledékgyűjtő medencék feltöltése által. A két ellentétes folyamat hatásai rendszerint kiegyenlítették egymást: a reliefenergia növekedése gyorsította a lepusztulás és üledékképződés folyamatát; a reliefenergia csökkenése viszont a lepusztulás és üledékfelhalmozódás gyöngülésével járt együtt. Az üledékgyűjtő medencékben ily módon felhalmozódott kőzetek vizsgálatával foglalkozik az általános üledékföldtan. Az általános üledékföldtan tárgykörébe tartozik az üledékes kőzetek tulajdonságainak vizsgálata, fajtáinak leírása, az üledékes kőzetek keletkezése (beleértve a mállási termékek elszállításának és újra lerakódásának folyamatát is), valamint a földtörténet egyes szakaszaiban keletkezett üledékes kőzettömegek elterjedésének, típusainak és mennyiségének vizsgálata. Az általános üledékföldtan interdiszciplináris tudomány: törvényszerűségeinek kutatásánál figyelembe kell venni a vele rokon tudományok eredményeit. Az általános üledékföldtan felhasználja mindazon tudományágak eredményeit, amelyek a felszínt alakító folyamatokkal foglalkoznak: tektonika, paleogeográfia stb. Felhasználja — az aktualizmus elve alapján — a fizikai földrajz és geomorfológia megállapításait. Kapcsolódik a földtörténet egyes szakaszaiban létrejött kőzettömegek összességét tárgyaló tudományágakhoz: litosztratigráfia, regionális földtan. Végül pedig az üledékkőzettanhoz és geokémiához kapcsolja az egyes üledéktípusok összetétele és keletkezésmódja közötti összefüggések megállapításának kérdése. A különféle üledékképződési folyamatok és az általuk létrehozott kőzettömegek sajátosságai között fennálló logikai összefüggések bizonyítása céljából szükséges volt a szakirodalomban elszórtan található nagy mennyiségű részlet-adat összegyűjtése, rendszerezése és kiértékelése. Már eddig is több terjedelmes külföldi összefoglaló szakmunka foglalkozott az üledékképződés törvényszerűségeivel (Krumbein W. C.-Sloss L. L. 1951, Ruchin L. B. 1958, Aubouin J. 1965, Strakhov N. M. 1967). Ezek azonban úgyszólván kivétel nélkül a mezozóos és paleozóos kőzetek keletkezési körülményeit boncolgatták, összehasonlítva a mai fizikai földrajzból vett példákkal. Európa nagy részében azonban a mezozóos-paleozóos képződmények csak kevéssé alkalmasak az általános üledékföldtan 5