Az Aesculus hippocastanum változatairól [antikvár]

A vadgesztenye, amelyet Clusius 1576-ban ültetett először Bécsben, Konstantinápolyból került oda. Bécsből gyorsan terjedt Európa különböző részeibe és így már nálunk is a XVIII. század első és második felében, főleg nyugat-magyarországi főúri parkokban megtalálható. A legöregebb példányokat a mai határainkon belül a fertődi, volt Eszterházy-kastély parkjában láttam, ezeket a XVIII. század második felében ültették. A kerti változatai közül legismertebb a teltvirágú alakja, amelyekből szép példányt láthatunk a visegrádi Várhegy alatti kertben vagy Vácrátóton a botanikai Kutató intézet parkjában. termésváltozatait azonban az irodalom nem említi. Az alábbiakban két ilyen termésváltozatát írok le, amelyeket a szadai (Pest megye) Dlauchy-féle kertben találtam 1951 őszén.A vadgesztenye termései általában gömbösek és különböző sűrűségű tüskékkel fedettek. A tüskék néha egészen megritkulhatnak, úgyhogy néha egy-egy termés csak félig vagy egészen tüske nélküli is lehet. De ez rendszerint nem az összes termésekre vonatkozik, hanem találhatunk egy-egy ágon alig tüskés vagy teljesen sima termést is. A tüskézettségnek tehát a legtöbb esetben nem tulajdoníthatunk nagyobb rendszertani jelentőséget. A tüskék hossza általában 8-9 mm.