Magyarország nagygombái [antikvár]

A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztálya megindította Magyarország kryptogám flóráját felölelő határozó munkák kiadását. Ebben a sorozatban három kötet tárgyalja a gombaflórát. Az 1951-ben megjelent. Magyarország kalaposgombák a sorozat első kötete, most követi a második kötet, Magyarország nagygombák címen. A mikroszkópos gombákat a harmadik kötet öleli majd fel. A magyarországi gombaflórának szintézisét jelentő, ilyen méretű feldolgozás évtizedek óta időszerű volt, sajnos az elmúlt rendszer kultúrpolitikája nem kedvezett hasonló szándékú, nagy horderejű kezdeményezéseknek. Jelen kötetünk hazánk nagygombáival foglalkozik, a kalapos gombákat (Agaricales) kivéve, tehát valamennyi makroszkópos gombával, amelyet a hazai kutatások feltártak, vagy előfordulásukat valószínűsítették. A korábbi bizonytalan vagy az újabb rendszertani felfogás szerint megváltozott adatokat, kellő kritikai értékelés után kihagytuk. A kucsma-, szarvas-, korall-, gereben- és a pöfeteggombák ismertetése az ide tartozó ehető fajokra is kiterjed, s ezzel szolgálja a gyakorlat nézőpontjából jelentős gombagyűjtés és értékesítés munkáját. A farontó gombákra kissé részletesebben kitértünk, mert meglévő erdőállományaink hozamának fokozása, ill. a további nagytávlatú erdősítéseink sikere tekintetében igen jelentős szerepet játszanak. A legfontosabb és tömeges; károkat okozó farontó gombáink hatásmechanizmusának és tünettanának áttekintése, különös figyelemmel az okozott korhadástípusokra, meggyőződésünk szerint nemcsak a korhadást (revesedést) okozó gombafaj viszonylag gyors meghatározására ad módot, hanem alapját képezheti további részletes erdészeti növénykórtani kutatásoknak. Munkánk szakmai jelentőségét emeli az a körülmény, hogy könyvünk helyenként rendkívül bonyolult és nehezen áttekinthető anyagát összevonások, rokonfajoknak és kisfajoknak egyes főfajok köré gyűjtése, társnevek tisztázása segítségével egyszerűbbé és áttekinthetőbbé igyekeztünk tenni. 'Állásfoglalásunk egyes nemzetségeket (pl. Ramaria, Clavaria, Fomes, Polyporus, Lenzites, Daedalea, Xanthochrous stb.) illetően eltér egyes külföldi monográfiák és nagyobb rendszertani feldolgozások (pl. Bourdot és Galzin, Piiát stb.) felfogásától, mert a gyakorlat érdekében hasznosnak véltük egyes újabban megszüntetett nemzetségek meghagyását és több új nemzetségnek mellőzését, és egyes esetekben megtartottuk a régi, áttekinthetőbb felosztást.