Rejtelmes-e a növényi élet? [antikvár]

NÖVÉNYEK NYOMÁBAN EGYIK SARKKÖRTŐL A MÁSIKIG Egy régi utazó feljegyzése A színpompás és titokzatos Kelet századokon át vonzotta az európai emberek képzeletét. A keresztes háborúk kalandor lovagjai csodás történeteket szőttek odahaza a látottakról. Gazdag házakban megkedvelték az addig ismeretlen borsot, fahéj t, szegfűszeget és nagy összegeket fizettek néhány szem keleti fűszerért. Marco Polo velencei kereskedő a XIII. században sok keleti országot beutazott. Feljegyzéseiből mesés dolgokat tudtak meg honfitársai; nem is hittek el mindent, de képzeletüket felcsigázta különösen a rengeteg kincsről szóló híradás. Bennünket azonban inkább érdekelhet egy mellékesnek látszó részlet. Amikor teljesen leromlott lovaival elérkezett a zordon Pamír fennsíkra, a kiéhezett állatok néhány nap alatt rendbe jöttek és kigömbölyödtek, pedig csak gyér legelőt találtak. Érthetetlen volt, mitől híztak meg, miért volt annyira tápláló a fű. A titok nyitjára napjainkban jöttek rá azok a botanikusok, akik megvizsgálták a Pamír növényzetét. Kiderült, hogy az ottani növények azért olyan táplálóak, mert a verőfényes nappalokra hideg éjszakák következnek. Napsütésben élénk szervesanyag-termelés folyik a növények „vegyészeti gyártelepén", vagyis a zöld színtestecskékkel telezsúfolt levelekben. A magas hegyvidéken a napsütés gazdag rövidhullámú sugarakban, melyek az értékes fehérjék képződését is elősegítik. A növény a nappal gyártott szervesanyag egy részét felhasználja növekedésre és más életfolyamataira. Hidegben azonban megakad a növekedés, no meg a szervesanyagot szétbontó és ezzel energiát felszabadító légzés is, tehát a Pamíron napról napra halmozódik a növényekben a felhasználatlan táplálék. A legelésző állat egy-egy harapással jóval gazdagabb tápanyaghoz jut, mint olyan vidéken, ahol az éjszakák melegek. Magunk is meggyőződhetünk arról, hogy ez így van. Két egyforma cserépbe vessünk fűmagot. Amikor a fü kikelt, az egyik cserepet éjszakára tegyük hideg helyre, akár a hűtőszekrény valamelyik magasabb polcára, hogy azért meg ne fagyjon, a másik cserepet pedig meleg helyen tartsuk. Nappal azonban ugyanazt a megvilágítást élvezzék, hogy egyformán módjuk legyen a fény által történő anyagtermelésre, vagyis a fotoszintézisre. Növényeink ugyan hamarosan különbözni fognak egymástól, mert a hidegben éjszakázok ,7