A belgyógyászat alapvonalai III. (töredék) [antikvár]

Á légzőszervek betegségei.íria : PETRÁNYI GYULA. Pathophysiologiai áttekintés.Functionális szempontból a légzőszervekben három rész különböztethető meg:1.a légutak: a külső levegőt a légzőfelülétre elvezető csőrendszer.2.légzöfeliilet: alveoláris structurává tömörült légzőhám és kisvérköri capillarisok.3.a légzőszervek váza: a) külső váz: csontos-izmos mellkas, mely a légzőmozgásokat végzi,b)belső váz (interstitium), mely a tüdőben reticularis és rugalmas i'ostokból, ai bronchusokban ezenkívül még sima izmokból és porcból áll,c)a mellkast belülről és a tüdőket kÍAoilről befedő mellhártya.A légutak: az orr-garat-gége-légcsö-hCirgök csőrendszere köti össze a külső atniosphaerás levegőt a légzőfelülettcl, az alveoláris légtérrel. Légtartalma kb, 140 ccm. tnelyet holttérnek szokás nevezni, mert az ezt kitcltő levegő mennyiség nem jut érintkezésbe a légzöfelülettel, tehát nem vesz részt a légzésben. Ütközőül, átmenetül szolgál az atmosphaerás és alveoláris levegő között.Az orr a levegő felvétel természetes testnyílása, az orron áthaladó, a mellék-üregek levegőjével keveredő levegő felmelegszik (a kagylók úgy viselkednek, mint radiator lemezek), párában gazdagabb lesz, örvénylése közben a nedves nyálkahártyára durvább portartalma lerakódik, kicsapódik és 'gy a légutakon lefelé haladva a légzőfelület számára mintegy előkészitödik. A száj csak szükségútja a légzésnek (tá-pabb kapu).A ssdjgarat közös útja a levegőnek és tápláléknak. Nyeléskor a légutakat a tápláléktól reflex-automatismus útján az orrgaraí felé a lágy szájpad, a gége felé a gégefedő zárja el. A garat rendkívül bő nyirokszövettel rendelkezik (Waldeyer-féle lym-phaticus torokgyürü), melynek fő részei: a tonsilla pharyngea, -tubarla, -palatina, -lingualis.A gége a légutakat két részre osztja: íelsö (orr, melléküregek, garat) és alsii (trachea, bronchusok) légutakra, A légutak legszűkebb teljes keresztmetszete a gégében a hangrés (rima gloHidis). a hangszalagok állásuk szerint különböző szűkülietet képeznek és ellenállást jelentenek légzéskor a légáram útjában. Szűkületen, szűk résen kellő nyomással átáramló levegő irrvény képződés által rezgésbe jön, hangot ad. Ez a sípoló hang keletkezhet bárhol a légutakban, ahol szűkület tániad. Physiolo-giásan akaratlagos inncrva*iora keletkezik hang a gégében, a hangszalagok meg-ielelőre beállított tágassága mellett, melyet azután a felső légutak és a száj resona-orként óriási mértékben befolyásolnak. A légutakban bárhol támadó pathologiás szű