A sebészet tankönyve III/1. [antikvár]

Részlet a könyvből:A csontos váz sebészi betegségei. Irta: Verebély Tibor dr. 1. Bonctani viszonyok. Bonctani szempontból, ami a sebészi céloknak is nagyjában megfelel, a csontos koponyát agyi (pars cerebralis cranii) és arci koponyára (pars facialis cranii) oszthatjuk fel. Az előbbin inkább gyakorlati szempontból, mint pontos anatómiai határok alapján a boltozat (fornix cranii) és az alap (basis cranii) különböztethető meg. a) A koponyaboltozat. Határa az a sík, melyet az arcus supraorbitalison és a protuberantia occipitalis externán fektetünk keresztül; pontosabban olyan vonal, mely az arcus supraorbitalisról a járomcsont és járomív felső szélén fut hátra a felső tarkóvonalra (linea nuchae superior) s azon végig a protuberantiáig. A tulajdonképeni domború boltozaton némi tagolást a félkörös halántékvonal okoz, amely a domború résztől egy meredeken leeső lapos mezőt, a planum temporalet határolja el. Ez utóbbi pontos határait a linea semicircularis, a processus zygomaticus és a crista infratemporalis alkotják. A boltozatot alkotó csontok: a homlokcsont homloki része (pars frontalis o. f.), az ikcsont nagy szárnya (ala magna o. s.), a halántékcsont pikkelye (squama o. t.), a falcsontok (ossa parietalia) és a nyakszirtcsont pikkelye (squama o. occ.). A csontos lemez egyenletes domborúságát a külső, illetve belső felszínen vagy mindkettőn látható varratok, dudorok, benyomatok és nyílások szakítják meg.