Az ember anatomiája III. (töredék) [antikvár]

Részlet a könyvből: Idegtan, neurologia. Idegrendszernek szervezetünk neuronjainak összességét nevezzük, hozzávéve még az őket beburkoló, összefűző, egymás felé elszigetelő támasztó szöveteket és elemeket (gerincvelő- és agyvelőburkok, neurogliasejtek és -rostok, lemmocyták, endo-, peri- és epineurium) s az őket tápláló ereket. Úgy is jellemezhetjük az idegrendszert, mint azon részek összességét, amelyekhez az idegműködések fűződnek: ingerületvezetés a centripetalis idegek útján a külvilág és saját szervezetünk felől az idegközpontokba, reactív folyamatok a központi szervekben s ezek hatásakép ingerület indítása a centrifugalis idegek pályáján az izmok, mirigyek s a test egyéb részei felé, amely ingerület az izmokban mozgást (motorius idegek), a mirigyekben elválasztást (secretorius idegek) vált ki, valamennyi szervünkre tápláló (trophikai) és egyesekre működésüket gátló hatással van. A központi idegrendszerben játszódnak le azok az anyagi folyamatok, amelyek lelki működéseinket kísérik, az agyvelő székhelye az öntudat világának, az érzésnek, akarásnak, tudatos mozgáskeltésnek, értelmi működésnek.