Bővebb ismertető
A Magyar Orvosi Emlékek terjedelme eredetileg három kötetre volt megszabva, de az adatok tömege oly nagy volt, hogy a harmadik kötetet két részre kellett osztanom, s így történt, hogy az Adattár első részéhez befejezésül ezt a másodikat is hozzá kellett adnom, mely csupán a XVIII. századi vonatkozásokat öleli fel s így is jókora kötet lett belőle. Ennek az a magyarázata, hogy a törökök kiszorítása után megkezdődhetett a nemzet normális kultúrélete, megalakult a helytartótanács, majd később a nagyszombati egyetem orvosi kara, ezzel jelentékenyen megszaporodott a hazai orvosok és orvosírók száma is, életbelépett az egészségügyi közigazgatás elementáris formája, sok rendelettel a pestisjárványok elleni súlyos küzdelemben stb. Könyvem terjedelmét azzal igyekeztem minél szűkebbre szorítani, hogy azokat az adatokat, melyek a könnyen hozzáférhető munkákban: Weszprémi, Linzbauer, Győry Tibor (Az orvostudományi kar története) stb. könyveiben is megvannak, rendszerint csak egy-két szóval említettem s csak akkor írtam róluk bővebben, ha nekem is volt hozzáadni- vagy helyesbítenivalóm. Mindazáltal jónak láttam Pótlás címszó alatt függelékül néhány érdekesebb adatot is bevenni, az előző három kötet kiegészítésére.Megjegyzem végül, hogy a Magyar Orvosi emlékek első két kötetében is sok XVIII. századbeli adat van. Ezért, ha valaki ezen időszakot illető kutatási témát választ, nagyon jól teszi, ha a II. kötet végéhez illesztett tárgy- és névmutatót gondosan átnézi.