Médiakönyv 2002 1. (töredék) [antikvár]

Előszó Kedves Olvasó! A Médiakönyv negyedik kötete elé írni szavakat. Újat mondani egy olyan évkönyvről, amelynek szerkezete, témavilága már kialakult. Bevezetni egy évkönyvet, ami végre tényleg évkönyv karakterű, repertóriummal, kronológiával, tárgy- és névmutatóval, s néhány, a valóságos kérdéseket tárgyaló dolgozattal. Nehéz most többet ígérni, mint ami az eredeti adottságokból következik. Igen, ez egy heterogén kötet, eltérő nyelvezetű és színvonalú dolgozatokkal, helyenként esetleges nyelvi világokkal, a szerzők helyzete és értékrendszere közötti, néhol már bántó különbségekkel. Vállaltuk, hogy most is egy olyan könyvet adjunk ki, amilyet az idei megkésett augusztusi tűzijáték és a Médiahajó indulása között készíteni lehet egy alkalmi csapattal, amely szakmai gyakorlatos egyetemistákból áll. Abban a világban, ahol a hírközlési és médiapiaci szakmai párbeszéd valójában a nyilvánossággal alig törődő üzleti kommunikáció csupán, s minden szakértő „valakié", ahol szinte nincs a közjónak, tehát az államnak intellektuális hátországa, szakértői bázisa, ott minden írás, ami érthetővé tesz egy szabályozási problémát, a szabadságunk része lehet. Minden olyan dolgozat, ami a szakzsargonból az állampolgárok által is érthető formába bontja ki a kérdéseket, s lehetővé teszi, hogy azokat mindenki felismert érdekei szerint ítélje meg; nos ez a szabadság, és ez a nyilvánosság felé vezető út, vagy még csak ösvény Reméljük, hogy ez a könyv érték az egy-egy terület megismeréséért, vagy az átfogó kép megszerzéséért megdolgozni készek számára. Reméljük sikerült összegyűjtenünk az elmúlt időszak problémáit, sikereit és kudarcait. Reméljük, hogy olvasóink elsősorban azok lesznek, akik a magyar felsőoktatásban már harmadik legnépesebb szakon, a médiatudományok valamelyikén készülnek valamilyen papírt, s tudást szerezni. Néhány írásunk kibeszél, talán nyersebben szól, mint ilyen könyvekben szokás, mások elkerülték az illendő körülírásokat. Szóval fésületlen kötet ez, de talán igaz, talán azokat a kérdéseket és problémákat szedtük össze, amelyek ezt a tárgyalt, furcsa, megoldásokat kevésbé kínáló 2002. évet jellemzik. Enyedi Nagy Mihály dr. A szerkesztők bevezetője Összefoglalhatók-e vajon egyetlen fejezetben a digitális forradalom köré szerveződő folyamatok? A „hálóvilág" korántsem csak a „világhálóról" szól - az internet beleolvad egy mindent és mindenkit behálózó kommunikációs rendszerbe. A digitális és hálózati média néhány év alatt megkerülhetetlen piac-, kultúra- és társadalomformáló tényezővé vált, amely átível technológiai, gazdasági és nemzeti határokon. Az információfeldolgozás és -továbbítás kapacitásainak mennyiségi növekedése minőségi változásokat eredményez, e minőségi változások összegződése az „információs társadalom". Aligha van a könyvnek olyan része, amely ne foglalkozna ezekkel a folyamatokkal. A digitalizáció és a hálózatosodás új feltételeket teremt a felhasználók, az infokommunikációs szolgáltatók és az állam számára, új lehetőségekkel és új korlátokkal. A Hálóvilág fejezet tanulmányai a szereplők helykeresésével foglalkoznak. Mit jelent a „civilitás" az információs társadalomban? Megváltoztatja-e a digitális média a politikai folyamatokat? Ki és mit szabályozzon a virtuális világban? Végső soron: hogyan változik az egyéni mozgás-