Részletes járványtan II. (töredék) [antikvár]

Részlet: III. HAEMATOGEN FERTŐZŐ BETEGSÉGEK Kiütéses tifusz /Typhus exanthematicus/ A kiütéses tifusz mindenek előtt a háborúk és az éhinséges idők betegsége. Valahányszor ezek, vagy természeti csapások sújtották az emberiséget, rendszerint megjelent a kiütéses tifusz is. Valószínű, hogy már a legrégibb időkben ismerték a betegséget, de a magas láz,a kiütések és az általa okozott nagy halálozás miatt összetévesztették egyéb betegségekkel, elsősorban a pestissel és a hastífusszal. Az első európai leirás, amelyet kiütéses tifuszra vonatkoztatnak,egy spanyolországi kolostorban 1083-ban lezajlott járványról szól. 1095-ben Csehországban volt egy járvány, s ezt már megkülönböztették a pestistől, Írván, hogy: " nagy volt a halálozás, de bubókat nem lehetett látni és a betegek legjobban a kínzó főfájásról panaszkodtak". A XV., XVI., XVII.sz. háborúiban különösen nagy pusztításokat végzett. A harmincéves háborúban a pestissel együtt sokkal több ember halálát okozta, mint a hadicselekmé-nyek.' A XIX. sz.-ban a napoleoni háborúk idején egész Európában elterjedt. E háborúkban a legnagyobb pusztitást az ostromlott Torgau-ban végezte, a-hol 30 000 katona esett áldozatául. A XX. sz. világháborúi sem maradtak mentesek a betegségtől. Az első világháború idején több százezerre becsülik a kiütéses tífuszban elhaltak számat, s a második világháborúban is ezrével szedte áldozatait. A betegség a XV. sz. óta csaknem mindenütt előfordult Európában, mégis a XVI. sz. óta gyakran emlegették "Morbus hungaricus"-ként. Talán azért, mert hazánk gyakran volt hadszíntér és a török háboi-uk alatt a német zsoldos hadsereg innen hurcolta tovább. A kiütéses tifusz békés viszonyok között ott fordul éLő, ahol piszok, szenny, zsúfoltság van. Ezért a fejlettebb társadalmi viszonyokkal rendelkező országokban nem, vagy csak kivételesen fordul elő. Ez a helyzet hazánkban is, ahol évek óta egyetlen megbetegedés sem történt. A kiütéses tifusz kórokozója a rickettsiák csoportjába tartozik. A rickettsiák a baktériumoknál kisebb, önálló anyagcsere rendszerrel rendelkező mikroorganizmusok, melyek csupán élő sejtekben képesek szaporodni, •zaz obligát sejtparaziták. A természetben található nagyszámú rickettsia faj közül viszonylag kevés az, mely emlős állatokban is képes szaporodni, többségük csupán az Ízeltlábúak parazitája. Az emlős-patogén rickettsiák vektora is Ízeltlábú /tetű, bolha, kullancs/, sőt egyeseknél az ízeltlábú rezervoárként is szerepel. A rickettsia jelölés H.T. Ricketts amerikai - 191 -