Az angol nép története II. (töredék) [antikvár]

Részlet a könyvből:Az angol forradalom1. A hosszú parlament: Osztályok és pártokA hosszú parlament alsóházát eddig ismeretlen erők tartották össze s az alsóház céljai egészen újak voltak az angol történelemben. A korábbi parlamentek tagjait mint egyéneket választották meg, saját otthonukban elfoglalt társadalmi állásuk, községükben végzett munkájuk alapján és nem játszott szerepet a választásnál a jelölt politikai magatartása. Az 1628-as parlament feloszlatása óta eltelt idő alatt az első politikai párt körvonalai is megrajzolódnak. Puritán urak és nemesek csoportja volt ez, Pym, az utolsó parlament egyik vezéregyénisége körül csoportosultak. Hampden volt a másik vezér, akit a hajóváltságdíjjal szemben elfoglalt magatartása tett közismertté. Bedford earl-je, a whig-ek őse, valamint Essex earl-je, akinek apjához hasonlóképen szinte korlátlan a londoni polgárokra gyakorolt befolyása, voltak a további vezetőegyéniségek. A 1640 őszén lezajlott választások alkalmával Pym, Hampden és a többiek bejárták az országot, követelték, hogy az ismert puritánok ismét jussanak szerephez a parlamentben. Mindenütt hangoztatták, hogy ők az ellenzék vezérei. Az eredmény pártjuk lenyűgöző győzelme volt. a párt a nagy burzsoázia, a földbirtokosok és kereskedők pártja volt. Lényegileg nem volt republikánus párt, azonban el volt szánva arra, hogy a koronát számos kérdésben a parlament alárendeltjévé tegye. A parlamentnek pedig ez a párt volt korlátlan ura.