Károlyi Mihály válogatott írásai II. (töredék) [antikvár]

BESZÉD A FRANCIABARÁT MAGYAROK SZÖVETSÉGÉNEK ALAKULÓ GYŰLÉSÉN 1938. június 15.KÁROLYI MIHÁLY: A MAGYAR DEMOKRATÁK FRANCIAORSZÁG AKTÍV TÁMOGATÁSÁT KÉRIK." -A. BAYET: MAGYARORSZÁGTÓL AZT VÁRJUK: ALAKULJON ÁT A MAGYAR NÉP. ORSZÁGÁVÁ!"Párizs, 1938. június 15. A Mutualité-palota első emeleti előcsarnoka magyar szótól hangos. A Franciabarát Magyarok Szövetsége hívta egybe alakuló gyíilésére az emigrációt. A G-terem zsúfolásig megtelik. A hallgatóság soraiban minden emigráns réteg képviselve van: értelmiség, kétkezi munkásság, kisiparosok. Örömmel fedezzük fel a jelenlevők között a Közép-európai Diákszövetség román, cseh, délszláv vezető tagjait.A pódiumon I^rolvi Mihálv. az új alakulat elnöke és Böloni György, a Szövetség alelnöke mellett Albe.rt Bayet professzor, a radikális párt vezetőségi tagja, az Emberi Jogokat Védő Liga francia tagozatának alelnöke, a kiváló történész és közíró, továbbá Henri T.e^Hn^ a fí<^ránHnrn1takgt védő Mozgalom főtitkára foglalnak helyet.Károlyi Mihály beszéde.A gyűlés első szónoka. Károlyi Mihály nagy hatású francia nyelvű megnyitó beszédét annak leszögezésével kezdi, hogy ő már a háború előtt és alatt is meggyőződéses híve volt a francia-magyar közeledésnek.A háború idején a különbéke érdekében kísérleteztem, amiért hazaárulási pörbe is fogtak.^ A pör elítéltetésemmel végződött. Az ítélet indokolásában az ellenem felhozott vádakat franciabarátságommal és békeszeretetemmel ig^olták". Akkor mindkettő főbenjáró bűnnek számított. A magyia^ -íőnemesség és főpapság folytatja Kár.o1yi mipfjig npmetMf^t. és franciaellenes volt, mert felismerte, hogy a reakciónak a Habsburg- és Hohenzollern-uralom'^ a legbiztosabb támasza. A magyar főurak politikája a háború után sem változott. A levert két forradalom után Horthy tengernaggyal az élen a karok és rendek" visszafoglalták régi állásaikat, és helyreállították a hagyományos németbarátságot is.