Országjárás-vezetők kézikönyve 1-2. [antikvár]

BUDAPEST Budapestnek, a 2 miiliót. KözigazgatásLterülete 525 km^ (c^k tájékoztatásul: a Balaton kb. 600 km^), ennek ^gyharmada esik a Duna jobbpaHJai^ (ÍBuda), kétharmada a balpartra (Pest). A Duna, amely föl^ajzi es tájképi szempontból meghatározzad város jellegét, 28 km hosszan folyik át fővárosunkon. Budapest 1950-lg 14, azóta 22 kerületre oszlik, mert ekkor a peremvárosok és községek egy részét (pl. Újpest, Rákospalota. Kispest, Pesterzsébet, Csepel stb.) hozzá csatolták. A '?'i keFület-ből 6 van a budai oldalon (I. II. III. XI. XII. XXII.), f5 a pesti ré^ s'zen (IV. V. "VI. VII. VIII. IX. X. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX.), l^dlga Csepel-szigeten (XXI.). A kerületi be -osztás is tükrözi, hogy a lakosság legnagyobb r"^ze a sikabb felszínű pesti oldalon él. Ennek a pesti területnek földrajzi-geológiai arculata tehát egyszerű: a város kerületei a Duna síkságából lassan emelkednek kelet felé, a gödöllo—albertirsa—ceglédberceli dombok irányába (a XVI. kerület központja. Mátyásföld nagyjában eléri a Gellért-hegy magasságát), a budai oldal felépítése azonban már nem ilyen egyszerű; a felszín váltakozása szabdalja fel a Budai-hegységet és a város északi területére behúzódó Pilis-hegység egyes darabjait. Éppen ez teszi széppé a város budai oldalát, és számtalan kirándulóhellyel ajándékozza meg a fováros lakosságát. A Budai-hegység keleti végződésénél folyik a Duna, mégpedig törésvonalon. Valamikor a hegyek átnyúltak az Alföld területére is, de egy geológiai katasztrófa nyomán lesüllyedtek. (A városligeti 3^