Pázmány Péter munkáiból [antikvár]

Részlet:PÁZMÁNY PÉTER. (1570-1637.) A művelt nemzetek jogosult büszkeséggel tekintenek azokra a régi íróikra, a kiknek munkái, a nyelv fejlettsége, az irály ereje és a tartalom jelentősége által, azzal a kiváltságos tulajdonsággal ékeskednek, hogy századok lefolyása után is élvezetet és tanulságot nyújtó olvasmány gyanánt szolgálni képesek; minélfogva nem az irodalomtörténeti ereklyék közé sorolandók, hanem a jövendő nemzedékek javára is kamatozó szellemi kincsek értékét foglalják magukban. Az elsőség e tekintetben az olasz irodalomé, melynek egén hatszáz esztendő óta Dante Isteni színjátéka el nem homályosodó, sőt mondhatnók fokozódó fénynyel ragyog. Csak több mint két századdal később mutathatnak föl a német, franczia, portugall, angol és spanyol irodalmak olyan munkákat, melyek a modern olvasó érdeklődését is lekötik. Majdnem ugyanakkor, a XVI. század második felében, a magyar nyelv szintén magas irodalmi színvonalra emelkedett. A költészet mezején Balassa Bálint olyan műveket alkotott, a melyek a következő két században közkézen forogtak és sok kiadást értek.