Szent Pál cselekedetei II. (töredék) [antikvár]

SZENT PÁL KRISZTUSÉRT FOGOLY 55. Útban a bilincsek felé XXI. Az efezusiaktól való elszakadás után közvetlen hajót kaptunk és egyenes irányban szigetről-szigetre haladtunk. Április 24-re Chosba érkeztünk, másnap Rhodos szigetére, onnét pedig Patarába. Itt kiszálltunk, mert más hajót kellett keresnünk. Mikor azután egy Feniciába készülődő hajóra akadtunk, arra szálltunk át és tovább vitorláztunk. Feltűnt előttünk Ciprus, de azt balfelől haladva elhagytuk, és egyenesen Szíriába tartottunk. Eljutottunk így Tyrusba, mert a hajó ott készült kirakodni. Először megkerestük itt a tanítványokat. Egy hétig köztük maradtunk. Ezek a Lélek által megsejtették az Apostolra váró szenvedéseket, de emberi módon gondolkodóvá arra kérték Pált, hogy ne menjen föl Jeruzsálembe. De mihelyt a hajó ki- és berakodására szánt napok elteltek, mi útnak indultunk és továbbálltunk. Ők egy hét alatt annyira megszerették az Apostolt, hogy most mindannyian, feleségükkel és gyermekeikkel együtt, egészen a városon kívül elkísértek minket. A parton azután mindnyájan letérdeltünk és együtt imádkoztunk. Majd azután megindultan búcsút vettünk egymástól: mi hajóra szálltunk, ők pedig hazatértek övéikhez. A hajóút befejező részlete volt Tyrusból Ptolemaisba. Partraszállva, köszöntöttük a testvéreket. Egy napig náluk maradtunk.