A magyar városok kulturális gazdasága [antikvár]

A könyvet ázás érte, oldalai foltosak, hullámosak.
A modern városok ki- és átalakulása során a kultúrgazdaság - a kulturális termékek előállítása és az e körbe tartozó szolgáltatások sokféle formája - egyre nagyobb jelentőséget kap. A kultúra kiemelkedő jelentősége a városok életében már régóta ismert, ám korábban inkább kiegészítő vagy közvetett szerepe volt. Jelenleg a fejlett városokban a kulturális gazdaság a foglalkoztatásban, tőkebefektetésekben, jövedelemtermelésben gyakran felváltja a korábbi termelő ágazatokat. Sok példát idézhetünk Európából és Észak-Amerikából, ahol az elavult ipari szerkezetű városok és régiók hanyatlását nem új iparfejlesztéssel, hanem kulturális funkciók fejlesztésével próbálták - sikerrel - ellensúlyozni. S mindezt a helyi és nemzeti kormányzatok közvetlenebbül és jobban befolyásolhatták, mint a transznacionális nagyvállatok telephelyválasztását. A könyv szerzői tanulmányaikkal kívánják felhívni a figyelmet erre az új kutatási irányzatra: a kultúra gazdasági szerepének és a városfejlődésnek összekapcsolt elemzésére. Enyedi György koncepcionális vázlatot nyújtó bevezető tanulmánya után a kulturális gazdaság különböző ágazatairól a kötet olyan esettanulmányokat közöl, amelyek eltérő méretű és jellegű magyar városokban készültek. Az ágazatok megjelenítése korántsem teljes körű, hiszen a téma kutatása hazánkban még kezdeti stádiumában van. Könyvünk ezért kedvezően hathat e kutatások elterjedésére, és különösen az e munka során keletkezett eredmények felhasználására a várostervezés, a gazdaságfejlesztés gyakorlatában. A tanulmányok alapjául szolgáló kutatások különböző projektek részei voltak, ezért sem a koncepcionális keret, sem a módszertani háttér nem homogén. Így nemcsak különböző kulturális gazdasági témákat, hanem különböző megközelítési módokat, és vizsgálati eljárásokat is kínálnak.