A Pitesti-szigetcsoport [antikvár]

Romániában 1949-1952 között M.A.I. (magyarul: Á.V.H.) szigetcsoport néven üzemelt a borzalmak laboratóriuma. Kevesen tudják, hogy a román Gulág-szigetcsoporton az iszonyatnak egy olyan szigete is létezett, amelynek nincs párja a kommunista börtönvilág földrajzában. (...) Senkinek sem szabad megfeledkeznie arról, hogy ezekben az időkben a borzalom szigetvilágának az egyik legszörnyűségesebb szigetén a legkegyetlenebb dolgokat követték el az ember ellen. Ennek a szárazföldi szigetnek, ahol mindez megtörténhetett Pitesti volt a neve. (...) Lennie kellett volna valakinek, aki az igazság elferdítése nélkül megmagyarázza, hogy a szenvedés egy bizonyos fokán túl az ember megszűnik embernek lenni, és akármit is tenne azután, már csak emberi tulajdonságok nélküli áldozat marad. Az embertelenség ilyen határeseténél az ítélkezés még a legkegyetlenebb hóhérral is tehetetlen. (...) Erről a tehetetlenségről, 1949-1952 Romániájáról, a Román Kommunista Pártba és a mindenkori Securitate legfelsőbb köreibe beépülő vasgárdisták viselt dolgairól szól Virgil Ierunca dokumentumkötete. A dokumentumok először a román nyelvű Szabad Európa Rádióban hangzottak el, és könyv alakban először franciául jelentek meg Párizsban. A román kiadás 1990-ben látott napvilágot Bukarestben.