A vécsi vár vendégei [antikvár]

Lapjai / lapélei foltosak
Nemzeti katasztrófák idején vigasz rejlik abban, hogy amit az öregek elrontottak, a fiatalok hozzák helyre - ha csak részlegesen is. Országvesztő vereséget ugyan a tűz márciusának fiai sem válthatták soha mesés győzelemmé, ám a gyászból, bénultságból ők serkentek talpra leginkább, miként azt 1921-ben az erdélyi sorsot vállaló magyarok nevében Kós Károly biblikus zengésű szavai hirdették: "A mi igazságunk: a mi erőnk. Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. Ezt akartam kiáltani és lehet, hogy kiáltó szó leszek a pusztában... Mégis kiáltok! Neked: Erdély, Bánság, Körösvidék és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Ébredj kétesztendős álmodból, szemedet nyisd ki, nézz széjjel és állj az új életben tusakodni akarók közé. A rohanó idő füledbe harsogja: elég a passzivitásból... Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára."