Európa története [antikvár]

Ahhoz, hogy Európa történetével részletesen forlalkozzunk, midenekelőtt tisztázznunk kell, hogy mit ért a történettuedomány Európa fogalmán, hogyan köti ezt időhöz és helyhez, népekhez és kultúrákhoz. Amikor valamiféle egységes európai kultúráról beszélünk, akkor tulajdonképpen arra a "Keresztény Európára" gondolunk, mely a kontinensen lő középékori népeknek közös viágnézei alapot adott, ami éppoly mélyen beleivódott e népek történelmébe, mint a több ezer éves tradíciók. Ez a "Keresztény Európa" valamikor a 9. század körül alakult ki, s határai lényegében egybeesnek a földrajzi értelemben vett Európa határaival. Természetesen a fogalomnak nemcsak ez az egyetlen értelmezése létezik. Ókori értelemben is beszélhetünk egy bizonyos Európáról, melyet "Antik Európának" nevezünk. Az "Antik Európa" kulturális keretét a görög hellenisztikus műveltség és a Római Birodalom adta, mely persze korántsem esett egybe a Keresztény Európa" határaival. A legészakabbra élő romanizált népek csak a Rajna-Duna vonalától nyugatra, illetve délre helyezkedtek el, Európa központi területein barbárok laktak. Beletartoztak viszont ebbe a kultúrközösségbe a Római Birodalom nem európai népei: az észak-afrikai punok, az egyiptomiak és több kis-ázsiai és közel-keleti nép.