Az egri minorita templom [antikvár]

Részlet a könyvből: 1687. december 18-én, Eger város töröktől való visszafoglalásának napján, megjelentek a minorita szerzetesek, akik itteni kolostorukat kilencven évvel előbb, a város 1596. évi elestekor hagyták el. A minoriták Assisi Szent Ferenc által alapított rendje, a ferencesek "kisebb testvéreinek" (fratres minores) egyik ága, hamar gyökeret vert Magyarországon is. Amint a rend házi krónikája, a "Historia Domus" elmondja, arra hivatkoztak, hogy még a rendalapító, Assisi Szent Ferenc 1218-ban telepítette őket Egerbe. Caraffa császári fővezértől elkérték a piactéren, a fahíd mellett álló török mecsetet, amely egykor nyilván keresztény templom volt. A térről 1688-ban készített mérnöki helyszínrajz a sokszögzáródású templomot is feltünteti. E templom, amelyet 1715-1717 között kibővítettek, a mai kolostorépület előtt, a téren állott, s keleti oldalfalával a patak vonalára támaszkodott. Bejárata a hídfeljáró torkába nyílt, s így nyugati oldalhomlokzata az "Egervize" felől a térséget lezárta; mögötte és a mai rendház-templom-városház vonalán túl kertek terültek el. E korai templom szentélye boltozott, hajója fölött színes virágokkal és szentek képeivel festett famennyezet volt. A templomban hat oltár állott,s a folyó felőli oldalához 1749-ben új kápolnát és sekrestyét építettek. E korábbi templomot a mai pompás épület elkészülte után, 1783-ban bontották le, s ezzel a "piactér" - amelyet most Dobó István tér néven ismerünk - a mai alakjára bővült.