Az ifjú gárda [antikvár]

Kötése sérült a fedlap és a gerinc mentén. Lapélei elszíneződtek. Védőborító szélei szakadtak.
Menekülők hosszú sora torlódik a sztyepp útjain: autók, szekerek, gyalogosok. Német repülőgépek támadnak rájuk, s a nagy riadalomban két ló megvadul. A kocsin ülő fiatal leány tehetetlenül kapaszkodik a csomagokba. S egyszer csak egy fiatalember elébe áll a megvadult lovaknak... "Bal válla mintha magasabb lett volna a jobbnál. Nagyon fiatal volt, valóságos kisfiú, de napsütötte arcú sudár alakja, jól kivasalt ruhája, sötétvörös nyakkendője, kifelé kandikáló fehér végű töltőtolla, mozgása, testtartása, kissé dadogó beszéde annyi frisseséget, erőt, jóságot és lelki tisztaságot árult el, hogy Ulja nyomban bizalmat érzett iránta..." Így találkozik először Oleg Kosevoj és Uljana Gromova. Nemsokára mindketten visszatérnek Krasznodonba, a német megszállás alatt álló kis bányavárosba, amely a fiatalok ellenálló csoportjának, az Ifjú Gárdának révén került be a Nagy Honvédő Háború történetébe. A lovakat megfékező Oleggel később már mint az Ifjú Gárda komisszárjával találkozik az olvasó, Ulja pedig a csoport egyik legbátrabb és leglelkesebb tagja. Fagyejev regénye nemcsak irodalmi értékével tűnik ki a sok háborús témájú regény közül, hanem azzal is, hogy a tények, az élményanyag friss impressziójából született, s élményszerű frissesége mellett rendkívüli mélységgel ábrázolja a háború legfiatalabb hősi nemzedékét.