Borsod-Abaúj-Zemplén [antikvár]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességszámát és területét tekintve, hazánk megyéi között a második helyet foglalja el. Területén Magyarország két nagy tája - az Északi-középhegység és az Alföld - találkozik, s ez meghatározó a fejlődésére. A kiváló kereskedelmi illhetőségek egy sor város - Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj, Szerencs - kialakulását és gazdagodását tették lehetővé. A hegységek ásványkincse pedig virágzó ipari városokat - Ózd, Kazincbarcika, Miskolc - hozott létre, melyek ma is a hazai nehézipar tekintélyes részét adják. E táj történelmi eseményei és kulturális kisugárzása nemegyszer országos jelentőségűvé váltak. Itt volt a Rákóczi-szabadságharc bázisa, az ónodi és sárospataki országgyűlések nagy horderejű politikai, diplomáciai, társadalmi döntések színhelyei voltak. A magyar irodalmi nyelv is az itteni, abaúj-zempléni és a szomszédos hajdúsági-bihari vidék tájnyelvéből fejlődött ki. A boldvai kolostorban íródott a halotti beszéd, e tájon készült az első magyar bibliafordítás, itt tevékenykedett a nyelvújítás vezéralakja Kazincy Ferenc. A pataki kollégiumból indult Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, s a magyar kultúra terjesztőinek névtelen tízezrei. A gazdag munkásmozgalmi hagyományok, a fasiszta megszállók elleni küzdelem s felszabadulás utáni lendületes fejlődés méltó volt a történelmi elődökhöz. A megye természeti szépségeire, gazdag műemlékeire, tudományos és művészeti eredményeire méltán lehetnek büszkék az itt élők. A kötetet író - a megyében élő és dolgozó - szerzők nagy szeretettel és tárgyilagossággal írták le, azt, amit e kötet tízegynéhány íves terjedelme tudatában, a legfontosabbnak ítéltek az olvasók elé tárni.