Óbudai Anziksz 2015. nyár [antikvár]

Részlet: Egy emberi sorstörténet, de egy város múltja és jelene is megannyi emlékből, eseményből, emlékezetes pillanatból tevődik össze. Ám, ha mélyebben meg akarjuk ismerni, bizony össze kell gyűjtenünk, és egymás mellé kell helyeznünk e töredékeket, hogy saját személyes megérzéseinken, élményeinken túl szélesebb körű képet alakíthassunk ki a bennünket érdeklő városról, művészetről, emberekről. Az Óbudai Anziksz e kultúrtörténeti szilánkok összegyűjtésében segíti az olvasót, Krúdy idézett szavaival: súg nekünk valamit, amikor keresni kezdünk. A merítés, Óbuda kétezer éves történetének tükrében bátran nevezhető korlátlannak. Alsó-Pannónia provincia egykori épületeinek romjai, az előásott leletekből leszűrhető kutatói következtetések éppúgy izgalmas alkotórészei településünk történetének, mint a XIII. század második felének királyi székhelye, és az akkori Árpád-házi uralkodók históriája. A mezővárosi létből az 1873-as városegyesítés meghatározó településén át a századelő iparosításáig, a fejlődés fontos stációit nyomon követve válik láthatóvá mindaz, ami Óbudát valóban megkerülhetetlen tényezővé tette. E lap szerkesztősége persze nem mondhat le félmúltunk rekonstruálása során az akkori idők nagy tanúinak visszaemlékezéseiről sem, így téve újra átélhetővé korábbi évtizedek (fiatalságunk) miliőjét, vitáit, sikereit és veszteségeit.