Budapest - Szemlő-hegyi-barlang [antikvár]

Fedlapján folttal.
Budapest a fürdők városa - hirdetik joggal az idegenforgalmi prospektusok. De ugyanilyen joggal nevezhetjük fővárosunkat a barlangok városának is. A két fogalom szorosan kapcsolódik is egymáshoz, hiszen a Budai-hegység barlangjait ugyanazok a hévforrások alakították ki és díszítették fel kb. egymillió évvel ezelőtt, amelyek ma a híres fürdőket táplálják. A Budapest közigazgatási területe alatt húzódó barlangok száma igen jelentős: a két méternél hosszabb természetes eredetű üregeket figyelembe véve 90 db barlang szerepel a nyilvántartásokban. A legnagyobbak közül a Pál-völgyi-barlangot 1904-ben fedezték fel kőfejtés közben (és 1919-ben elsőként nyitották meg az idegenforgalom számára), 1930-ban vált ismertté a Szemlő-hegyi-barlang (felfedezéséről még részletesen szólunk), majd 1933-ban csatornaépítési munkák közben bukkantak a Ferenc-hegyi-barlangra. A már régóta ismert és sok mesterséges résszel bővített és tágított Vár-barlangot 1931-33 között tárták és mérték fel, 1948-ban fedezték fel a Mátyás-hegyi-barlang legnagyobb részét, végül 1984-ben jutottak be, házalapozás közben talált üregek tovább-bontása révén, a szenzációs szépségű József-hegyi-barlangba.