Eger - A vár hadi története [antikvár]

A gerinc és a fedlapok kopottasak.
Eger Magyarország leglátogatottabb városai közé tartozik. Ősi múltja, híres vára, szép épületei, hangulatos utcái és jó borai vonzzák ide a látogatók százezreit. A múltat elsősorban a törököktől 1552-ben hősi helytállással, súlyos harcok árán megvédett vár jelképezi. Dobó István, Bornemissza Gergely és bátor küzdőtársainak neve és emléke aranybetűkkel íródott be történelmünkbe. A vár története az egri püspökség alapításával kezdődik. Első királyunk, István uralkodása idején alapította az egri püspökséget, amelynek nagy birtokokat, több vármegyére kiterjedő jövedelmeket adományozott. Erre az időre tehető a legkorábbi székesegyház, a püspök és káptalan házainak felépítése a vár területén. A püspökség központjában természetes védelmet nyújtott akkor az Eger patak völgye felé emelkedő, eléggé meredek domb. A tatárjárás idején (1241) ez már nem volt elegendő, ekkor az Egerre törő seregek könnyűszerrel elfoglalták a várost és a püspökség épületeit, kirabolták és leölték az embereket, felgyújtották és részben lerombolták a székesegyházat. A tatárjárást követő évtizedekben újjáépítették az elpusztított épületeket és erős kőfallal vették körül őket, várszerűen megerősítették.