Bevezetés az egyháztörténelembe és a metodológiába [antikvár]

Előszó Ez a segédkönyv az egyháztörténelem és a metodológia legfontosabb ismereteit tartahnazza. Az itt leírtak alapját azok az előadások alkotják, amelyeket az Egri Hittudományi Főiskola Váci Levelező Tagozatán és a Váci Szemináriumban tartottam az elmúlt években. Az egyháztörténelem a teológiai tanulmányok során a főtantárgyak sorába tartozik. Itt csak egy bevezetést adok, amely segítséget nyújt a további tanulmányokhoz, illetve haszonnal forgathatják az érdeklődők. Természetesen csak vázlatosan kerülnek bemutatásra azok az ismeretek, amelyek más tantárgyakban részletesen szerepelnek. A jelenkor fontos pápai enciklikáit megismerjük a szociológiában, a biblikumban és az erkölcsteológiában (az utóbbiban például a házassággal és az ökumenizinussal kapcsolatos pápai megnyilatkozásokat). A teológia fejlődése szerepel az alapvető teológiában és a dogmatikában. A megújulási törekvések, az ökumenikus, liturgikus és biblikus mozgalmak is más stúdiumok tárgyai elsősorban. A rendkívül jelentős II. Vatikáni Zsinat tanítását is több más teológiai tárgyból is ismerjük. A kötet végén található bibliográfia is. De már itt meg kell említeni azokat a szerzőket, akik műveire a tanulmányi jegyzet megírásánál fokozottan támaszkodtam. Ilyenek Török József egyetemi tanár jegyzetei és könyvei, Szántó Konrád könyvei és a PPKE levelező hallgatói számára írt jegyzete. Szintén hasznosak voltak Medvigy Mihály gépiratos főiskolai jegyzetei és előadási vázlatai, valamint Tuba Iván piarista hittanár középiskolai tankönyvpótló jegyzete. A magyar egyháztörténet megírásában a legfontosabbak voltak Hermann Egyed kézikönyve, Bitskey Ist^>án Pázmány Péterről írt monográfiája, valamint Gergely Jenő és Balogh Margit az újkori magyarországi egyházakról írt könyve. A metodológia rövid, vázlatos áttekintése a Váci Szeminárium növendékei számára készült, és először külön kötetben jelent meg. Tartalmazza azokat az ismereteket, a-melyeken a tudományos munka alapfeltételeit ismerhetjük meg. Foglalkozik a tudományok fogalmával, felosztásával, a tudományok módszereivel, valamint azzal, hogy mi a teológia, és milyen helyet foglal el a tudományok között. A jegyzet bemutatja a dokumentumok típusait, valamint azt, hogy egy dokumentumot hogyan kell helyesen leírni, például bibliográfiai tételként felhasználni. Szó van a dokumentumokat tartalmazó intézményekről, valamint a dokumentumokban való eligazodás kérdéseiről. A dokumentumokban való eligazodást a tájékoztató apparátus szolgáltatja. Az általános műveltséghez fontos megismerni a közlés, az írás és a dokumentumok fejlődésének történetét, és a különböző intézményeket, amelyek ezzel a témakörrel foglalkoznak. Szükséges még megismerni a teológia tájékoztató apparátusát, hiszen a hallgatók később ezzel a tudománnyal fognak foglalkozni. Ide tartozik a dolgozatkészítés szabályainak megismerése. A tudományok felosztása, módszerei és a teológia filozófiai tárgyalása Walter Brugger: Philosophisches Wörterbuch, német nyelvű lexikon megközelítése alapján